Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] formátumban kiállított bizonylatot lehet tekinteni, és megszűnik az az előírás is, hogy a számla befogadójának bele kell egyeznie az elektronikus számlázásba. A tervek szerint 2028. január 1-től már az elektronikus számla válna főszabállyá. A tagállamoknak a közösségi ügyletek mellett lehetősége lesz a belföldi ügyletek tekintetében is előírni az adatszolgáltatási kötelezettséget, de ennek bevezetése tagállami hatáskörben marad. Ha azonban a tagállam él ezzel a lehetőséggel, akkor az adatszolgáltatás tekintetében el kell fogadnia az uniós standardon alapuló strukturált formátumú számlákat. Ezzel párhuzamosan, 2028. január 1-től felállításra kerülne a központi VIES-rendszer, ahová az adóhatóságoknak a számlaszintű digitális adatszolgáltatás keretében kapott adatokat egy napon belül továbbítaniuk kell. 2. Platformgazdaság: A különböző online felületek (platformok) lehetőséget teremtenek arra, hogy kisvállalkozások vagy akár magánszemélyek olyan piacokat érjenek el, amelyekkel közepes vagy nagyvállalatok versenytársaivá válhatnak. Ugyanakkor ez a kisvállalati szegmens nem minden esetben kötelezett áfafizetésre (például alanyi adómentességet tud választani), ami versenyelőnyt jelent számukra. Ilyen szektor különösen a szálláshely-szolgáltatás és a személyszállítási tevékenység. A javaslat a versenytorzító hatás kiküszöbölése érdekében előírná, hogy a platform vélelmezett szolgáltatásnyújtónak minősül, amennyiben olyan rövid távú szálláshely-szolgáltatás vagy személyszállítás nyújtását segíti elő, amelyet olyan adóalany vagy nem adóalany személy nyújt, aki (amely) áfa fizetésére egyébként nem kötelezett. Egy fikciót felállítva, a platform vélelmezett szolgáltatásnyújtását úgy kell tekinteni, mintha a szálláshely- vagy személyszállítás-szolgáltató a platformnak, a platform pedig a végső fogyasztónak nyújtaná a szolgáltatást. A módosítás tervezett hatálybalépése 2025. január 1. 3. Egyetlen áfaregisztráció: A javaslat több pontosítást tartalmaz a 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelmi áfacsomaggal kapcsolatban. A módosítás többek között kiterjesztené az egyablakos rendszer[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címkék:    

Családi nap elszámolása

Kérdés: Cégünk családi nap rendezését tervezi. A családi napon a dolgozóknak lehetősége lenne 10 perces masszázsra. A masszőr által adott számla az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint adózik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát)". Mivel egy családi nap döntően szabadidőprogramra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés (szállás, étkezés) könyvelése

Kérdés: Társaságunk néhány kollégája külföldi kiküldetésre utazott. Forintos bankkártyával fizették a kinti (csehországi) étkezésüket, tankolást, szállást. Bankkivonaton szerepel a forintösszeg, valamint a cseh korona és euró összege is. Az étkezés és a szállás könyvelhető reprezentációnak? Könyvelhető-e a bankcsomag rögzítésekor, vagy külön kell minden nyugtát könyvelni, és úgy kiegyenlíteni a bankcsomag könyvelésekor?
Részlet a válaszából: […] reprezentációnak, így az nem adóköteles a kifizetőnél. Megjegyezzük azonban, hogy önmagában a tankolás költsége számla alapján csak cégautó használata (cégautóadó fizetése) esetében számolható el. Ha saját személygépkocsit használtak a külföldi kiküldetésre, akkor a tankolás költsége a magánszemély kiadása lesz, ha azt a cég kifizeti, azt meg kell térítenie a magánszemélynek, de költségtérítés fizethető részére. A keletkező költségek megtérítése történhet kiküldetési rendelvény alapján, vagy egyszerűen úti cél szerint igazolt futásteljesítmény (km) alapján. Kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével, az utazásra kapott összeg nem adóköteles, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a személygépkocsi üzemanyagnormája szerint a NAV által közzétett üzemanyagárral, valamint kilométerenként 15 forinttal igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pont].A második kérdésre a válasz a következő. A Számviteli tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kiküldetésre tekintettel biztosított reprezentációnak minősülő étkezés költsége és a szállás költsége a személyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Választható-e átalányadózás iparűzési adónál?

Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?
Részlet a válaszából: […] feltételezve a 2022. január 1-től 2022. december 31-ig tartó időszak) egy részében az adóalap megállapítása a kataalany vállalkozókra szabott módon történt a szóban forgó esetben, ami kizár más, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. Ennélfogva – amennyiben csak ezen hivatkozott rendelkezést tekintjük irányadónak a konkrét esetben – nem lehetséges a 2022. szeptember 1-től átalányadózó vált "régi" kata alanyának az iparűzési adó alapjának átalányadózókra szabott, egyszerűsített megállapítása.Ezt a jogértelmezést alapvetően irányadónak tekintve a szóban forgó esetben érdemes figyelembe venni, hogy a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást korábban a vállalkozó szintén az egész adóévre (előre) választotta. Ez a lehetőség ugyanakkor a törvény erejénél fogva szűnt meg 2022. szeptember 1-től. A szóban forgó egyszerűsített adóalap-megállapítási mód – az adóalanyon kívülálló ok miatt, nem az adózó döntése eredményeként – tehát nem alkalmazható az egész adóévre vonatkozóan, miközben ezt a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (9) bekezdése amúgy előírta (mert ez kizárt abban az esetben, ha az "új" kata a "régi" kata alanya számára nem választható). Azaz, a törvényi változás miatt az adózó ad1. elveszítette az általa korábban jogszerűen választott adóalap-megállapítási módszert, ad2. az általa választott módszert sem alkalmazhatja teljes évben, ad3. más, egyszerűsített adóalap-megállapítási módot sem alkalmazhat. Ezért továbbgondolandó az említett álláspont és érvelés.Figyelemre méltó, hogy a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítási mód adóévre való alkalmazásának bejelentése – a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/A. § (5) bekezdése értelmében – az adóévi adó bevallására előírt határidőig, azaz az adóévet követő év május 31-ig, utólag lehetséges. Tehát eleve nem előzetesen kell eldönteni az egyszerűsített módszer alkalmazásának mikéntjét (szemben a tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítással), hanem utólag, a már lezajlott adóévet követően. Ez a jogszabályi lehetőség ugyanakkor kiüresedne, ha nem lenne lehetséges a Htv. korábbi 39/A. § (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] választ ad a kérdésben rögzítettekre. Azt a számviteli előírások egyértelműen alátámasztják. Mint ismeretes, az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített éves beszámolót, ... valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot ... letétbe (kell) helyezni. Bizonylati fegyelem követelménye pedig az, hogy a megtörtént gazdasági eseményeket könyvelni kell. Az osztalékról való döntés is ilyen, amit az Szt. 42. §-ának (3) bekezdése szerint a rövid lejáratú kötelezettségek között – bruttó összegben – tagonként könyvelni kell az eredménytartalék csökkentésével. A Ptk. indokolása szerint az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályozás célja alapvetően a hitelezővédelem. Ezért a szabályoktól való eltérés nem fogadható el. (A letétbe helyezett adatokat sem lehet a kérdésben leírtak jogcímén megváltoztatni.) A kérdés szerint az üzletrészét értékesítő tag az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor még tag volt, az őt a vagyoni hozzájárulása arányában járó (kötelezettségként a számára már előírt) osztalék az üzletrész értékesítése után is megilleti. (Annak azonban nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt értékesítő tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése elengedéséről rendelkezik. (Ez a kft.-nél a magánszeméllyel szembeni kötelezettség elengedését jelenti, egyéb bevételkénti elszámolással!) A Ptk. hivatkozott előírásának szigorú szabálya (a rövid bekezdésben kétszer is szerepel),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélynek bérleti díj euróban

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
Részlet a válaszából: […] megvásárolni. Az így számított eurónak az Szja-tv. 6. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti árfolyamon számított forintértéke lesz a magánszemélyt megillető bevétel, és amely alapján meg kell állapítani a magánszemélyt – a kapott bérleti díj alapján – terhelő adót. Könyvelés:– a bérleti szerződés szerinti bérleti díj könyvelése forintban: T 521, 466 – K 454;– a forintban meghatározott bérleti díjért vásárolható eurómennyiség forintra átszámított összege: T 522 – K 521;– a forintra átszámított összeg alapján euróban meghatározott adók forintösszegének bevallása: T 454 – K 462, 463;– a ténylegesen kifizetett euró-átlagárfolyamon számított forintértéke: T 454 – K 386;– amennyiben az előbbi könyvelések után az 521., illetve a 454. számlákon egyenleg mutatkozik, akkor a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elektromos autók otthon való töltésének elszámolása

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] elektromos autók otthon való töltése esetében.A válasznál abból kell kiindulni, hogy alapvető követelmény az, hogy a gazdasági esemény (itt az áramfogyasztás) szabályszerű bizonylattal legyen alátámasztva. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a dolgozónál külön elektromos autótöltő berendezés kerüljön felszerelésre, az elektromos autótöltő fogyasztását (áramfelhasználását) az áramszolgáltató külön számlázza a dolgozó felé, az ilyen áramdíj árára vonatkozó szabályoknak megfelelően. Szükséges az is, hogy a dolgozó áfaalany legyen, számlaképes legyen, mivel a cég által elismert áramfogyasztást a cég felé az áfa felszámításával tovább kell számláznia. A cégnél természetesen a számla alapján az áramköltséget anyagköltségként kell elszámolni.Ha nem kerül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint, 4 év alatt 6,8 millió forint]. d) A lízingszerződés szerinti lízingdíj két részből áll: – egyrészt a törlesztőrészletből és annak áfájából, – másrészt az elszámolási időszakra jutó kamat összegéből (amelyet nem terhel áfa). A kérdésben erre vonatkozóan azonban nincs adat, az általunk megadott adatokra csak következtettünk. A lízingbe vevőnek a lízingbe adó számlája alapján könyvelnie kellett: – a törlesztőrészletet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentésével: T 448 – K 384 (négy év alatt 8,5 millió forinttal, a bekerülési érték maradványértékkel csökkentett összegével); – a törlesztőrészletre jutó áfának az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján levonható 50%-át [1147 E Ft-ot]: T 466 – K 4544, a le nem vonható hányadát, 50%-át [1148 E Ft-ot]: T 8671 – K 4544, majd T 4544 – K 348 [2295 E Ft]; – a fizetendő (fizetett) kamatot: T 8731 – K 384. e) A lízingszerződés – bármilyen okból történő – megszüntetésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és az Szt. 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírások szerint kell eljárni. A magánszemély felé történő értékesítéshez a lízingbe adónak a lízingelt gépkocsit vissza kell vennie általában piaci értéken (jellemzően a maradványértéken). A visszavételhez a lízingbe adónak helyesbítő számlát kell kiállítania (nyílt végű pénzügyi lízing esetén áfa nélkül). A lízingbe vevőnél a könyvelés a helyesbítő számla alapján: – a kötelezettség csökkentése a beruházási számlával szemben: T 448 – K 161 [1,5 millió forinttal], majd – csökkenteni kell a tárgyieszköz-számlákon lévő bruttó értékét a beruházási számlával szemben: T 161 – K 132, 142 [1,5 millió forint]. Ha a 448. számlán egyenleg maradna, azt elsősorban pénzügyileg rendezni kell, vagy az adós elengedi, vagy megfizeti. (A lényeg, hogy a 448. számlán a rendezés után nem maradhat egyenleg.) f) Az előbbi könyvelések után a lízingelt gépkocsi korrigált bruttó értéke [10,0–1,5 = 8,5 millió forint] számlára – át kell vezetni a gépkocsinak a visszaadás időpontjáig eltelt időtartamra vonatkozóan elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásának összegét [6,8 millió forintot]: T 139, 149 – K 132, 142, – az átvezetés után a 132., 142. számlákon egyenleg mutatkozik [8,5–6,8 = 1,7 millió forint], amelyet rendezni kell, – jelen esetben Tartozik egyenleg van, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Részesedésnél értékvesztés elszámolása és az adóalap

Kérdés:

Szíveskedjenek ismertetni álláspontjukat a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alkalmazásához. A hivatkozott jogszabályi hely szerint – kedvezményezett átalakulás esetén – az adóalap növelendő a beszerzési érték csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt összeggel. Ezek közül minek minősül a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés? Ugyanis, ami a beszerzési értéket illeti, az ettől nem változik. Egyrészt, mivel az értékvesztés könyvelési tétele T 874 – K 179, tehát a beszerzési érték a főkönyvi számlát nem érinti, másrészt a Számviteli tv. 47. §-a elszámolt értékvesztés jogcímen bekerülésiérték-csökkentési előírást nem tartalmaz. A másik, a könyv szerinti értékre vonatkozó adóalap-növelési kötelezettség pedig a könyv szerinti érték kivezetése esetére szól, márpedig a nettó érték kivezetéséről az állományból történő kikerülés esetén beszélhetünk. Az értékvesztés elszámolása (lásd fenti könyvelési tétel) nem jelenti a nettó érték kivezetését. Fentiek figyelembevétele alapján az elszámolt értékvesztés összegével növelni kell-e a tárgyévi taoalapot?

Részlet a válaszából: […] szerinti értéket módosítja. Az értékvesztés elszámolásával az eszköz továbbra is a könyvekben marad, azaz az eszköz a könyvekből nem kerül kivezetésre. Ebből következően az értékvesztés elszámolásakor a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alapján nem kell növelni az adózás előtti eredményt. Az értékvesztésre tekintettel az adóalap-növelési kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Ügygondok tevékenységének számlázása

Kérdés: Kisajátítási eljárás keretében, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg, akkor ügygondnok (ügyvéd) kerül kijelölésre. Az eljárás végén végzésben állapítja meg a Kormányhivatal, hogy az ügyvéd ezért a munkáért X Ft nettó összeg + 27% áfa díjazásban részesül, amely összeget a kisajátítást kérőnek kell kifizetnie. Az ügyvéd számlázná a tevékenységét, de ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel.
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?
Részlet a válaszából: […] szervezetnek azt is meg kell határoznia a kijelöléskor, hogy az ügygondnok ki felé számlázzon. Logikusan, vagy a kijelölő szervezet felé, vagy ha az állam, illetve az önkormányzat valamely szerve a kisajátítást kérő, akkor ezen szerv felé kell az ügygondnoknak számláznia. Tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy hiányában a kisajátítással kapcsolatos költségeket a kisajátítást kérőnek indokolt viselnie.Véleményünk szerint, ha a kijelölő szervezet nem jelölte meg a költségviselőt, akkor az államot, a helyi önkormányzatot képviselő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4