Helyesbítő számla szerinti áfa a bevallásban

Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
Részlet a válaszából: […] áll.Az Áfa-tv. 153/C. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Végül az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.E rendelkezések alapján a kérdésben szereplő esetekben az alábbiak szerint kell eljárni.1. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását követően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, úgy függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, ha– a fizetendő adó nő, önellenőrzést kell végeznie;– a fizetendő adó csökken, abban az időszakban kell a fizetendő adó csökkenését elszámolnia, amelyben az érvénytelenítő vagy módosító bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátja.2. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását megelőzően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, akkor függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, illetve attól is, hogy a fizetendő adó nő vagy csökken, a korrekciót az októberi időszakról novemberben benyújtandó bevallásban veheti figyelembe, hiszen ebben az esetben még nem beszélhetünk benyújtott bevallásról, amelyet korrigálni kell.3. Ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése

Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
Részlet a válaszából: […] (árbevételének) és az ellenérték áfájának, továbbá a borravalónak (árbevételnek nem minősülő egyéb bevételnek) a fedezete. Így az eszközszámlához három forrásszámla kapcsolódik, amelyek között nincs (nem lehet) kötelezettségszámla.A vendég nem nevezi meg név szerint a vendéglátóegység azon dolgozóját, akinek a borravalót adja, a borravaló szétosztását „rábízza” az egység vezetőjére, és így a borravalók összesenjét ő osztja szét a dolgozóknak, és ezáltal a cég az, amelyik adja a borravalót a vendégektől ilyen címen kapott összegből. Ezért nem minősíthető a borravaló címén kapott összeg a cégnél kötelezettségnek. Valójában a vendégek által a felszolgálóknak címzett juttatás, amelyet a juttatás (támogatás) elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell könyvelni a cégnél: a bankszámlára borravaló jogcímen befolyt összeget az egyéb bevételek között kapott támogatásként, a borravaló címén a felszolgálóknak fizetett összeget – a 2-es pont szerint – pedig egyéb személyi jellegű kifizetésként kell kimutatni (a kérdés szerinti bizonylatok is erről szólnak!). (Gazdasági esemény a borravaló kifizetése is, amelyet a kettős könyvvitel szabályai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése

Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
Részlet a válaszából: […] között kimutatott energiamegtakarítás értékét anyagköltségkénti elszámolással csökkenteni kell, egyidejűleg az így anyagköltségként elszámolt összeggel a halasztott bevételként – ilyen címen – elhatárolt egyéb bevételt is meg kell szüntetni a passzív időbeli elhatárolás egyéb bevételkénti elszámolásával.A részletekre a válasz a következő:Helyes, hogy az auditálás után a HEM-et anyagként készletre veszik az audit szerinti bekerülési értéken az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként el kell határolni, itt az értékesítésig, az átadásig.A HEM értékesítéskori bevétele nem egyéb bevétel, hanem az áfa felszámításával számlázott ellenérték, amelyet árbevételként kell kimutatni, és a halasztott bevételként elhatárolt (a HEM értékesítéssel arányos részét) egyéb bevételként meg kell szüntetni. A HEM értékesítésekor tehát árbevételt és egyéb bevételt is ki kell mutatni (az energiamegtakarítás értékesítésekor realizálódik ténylegesen a beruházással elért megtakarítás az adózás előtti eredményben).Válasz a könyvvizsgáló véleményére: valószínű, hogy nem vette figyelembe a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményét, minden gazdasági eseményt könyvelni kell, a HEM-hez való hozzájárulást is, az nem mérlegen kívüli tétel.A második kérdésre a válasz:Kezdjük azzal, hogy minden gazdasági eseményt (műveletet) könyvelni kell, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján.A kérdés szerint a HEM-et szabályszerűen kiállított bizonylat alapján veszik nyilvántartásba (helyesen). Egyértelmű, hogy a készlet csökkenését is csak szabályszerű bizonylat alapján lehet könyvelni.Az energiaszolgáltatónak történő átadáskor – az ide-oda való számlázás helyett – az a megfelelő, ha a számviteli előírásokkal összeegyeztethető:a) az energiaszolgáltató a fogyasztásról olyan számlát állít ki, amely magában foglalja a PKD-díjat is azzal, hogy azt a fogyasztó (a társaság) HEM átadásával egyenlíti ki;b) a fogyasztó (a társaság) az energiaszolgáltató – áfa nélküli – teljes értékű (a PKD díját is magában foglaló) számláját számolja el anyagköltségként (a szolgáltatás díja), és a számla HEM-mel csökkentett összegét fizeti meg;c) a fogyasztónak (a társaságnak) számláznia kell az áfa felszámításával a HEM-et a megállapodás szerinti értéken, az áfa nélküli értéket árbevételként elszámolni, és követelésként kimutatni az energiaszolgáltatóval szemben (kapcsolódóan kivezeti az „értékesített”, itt beszámított HEM arányos készletértékét az eladott áruk beszerzési értékeként, a halasztott bevételként elhatárolt HEM arányos részét pedig visszavezeti az egyéb bevételek közé);d) az energiaszolgáltatóval történő egyeztetéskor az energiaszolgáltatóval szembeni [a) pont szerinti] kötelezettséget az energiaszolgáltatóval szembeni [c) pont szerinti] követelését összevezeti (beszámítja), és a különbözetet – a már leírt módon – rendezik.A számviteli fegyelmet sérti meg az energiaszolgáltató akkor, ha nem a teljes szolgáltatási díjról állítja ki havonta a számlát, azaz ha az nem tartalmazza a PKD-díjat.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] szabályok szerint kell megállapítani, figyelemmel az Szja-tv. 10. és 11. számú mellékletében foglaltakra. A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában a megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyijövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét bevallja, és megfizeti az adót.Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít, tehát megvalósul a speciális jogutódlás, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan:a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyszemélyes kft. tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket a kft. alapító okiratában rögzít;b) egyéni vállalkozóként megállapítja az adókötelezettségét.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén:a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint –,b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjábólnem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyszemélyes kft. tulajdonába adott eszközaa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek;ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül;b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyszemélyes kft. tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszából: […] vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.3. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelőknek engedélyeztetni kell a tevékenységüket, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra csak bejelentési kötelezettség van az MNB felé.4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) kell megállapítani. A számítás során keletkező pozitív különbözet nem realizált eszközérték-növekménynek minősül, de nem adóköteles jövedelem.5. A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenes ági rokona, felesége vagy testvére.A jövedelemadózási szabályokat az Szja-tv. 65/C. §-a tartalmazza. A kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása kapcsán vizsgálandó, hogy:– Az adott vagyonelem kiadására mikor került sor? A vagyonátadást követő 5 éven belül vagy azon túl?– A vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekmény meg lett-e állapítva?– A vagyonkiadás az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában valósul-e meg?Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles:– 5 éven belüli, az indulótőke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az indulótőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az indulótőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az indulótőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg vagyonkezelővel szembeni tartós követelés keletkezik. A vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonrendelőnél – és nem a kezelt vagyon terhére – igénybe vett szolgáltatásként és a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségként kell figyelembe venni, illetve kimutatni. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címke:

Halasztott adókövetelés – halasztott adókötelezettség

Kérdés: Cégünk a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoport magyarországi leányvállalata, és a központ utasítása szerint 2024-től be kellett vezetni a számviteli törvény szerinti halasztottadó-könyvelést, ezzel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseink.
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék stb.), amely átmeneti különbözetek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló – azaz végleges – különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.A halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke főszabály szerint megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével, mivel arról feltételezni kell, hogy realizálódik. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke azonban kevesebb is lehet a számított értékénél, mivel abban az esetben számolható el halasztott adókövetelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti év(ek)ben a vállalkozó olyan adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető például az elhatárolt veszteség, illetve az adókedvezmények összege.Amennyiben a vállalkozás a jövőben is várhatóan jövedelem- (nyereség-) minimum alapján állapítja meg a társaságiadó-fizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Osztalékfizetés ingatlan átadásával

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
Részlet a válaszából: […] szerint az ingatlan megszerzése visszterhesvagyonátruházásiilleték-köteles. Az illetéket az ingatlan szerzője köteles megfizetni, mértéke általában 4%.A Ptk. és az Szt. előírásai alapján az osztalékfizetésről a számviteli beszámoló elfogadásakor dönthet a tulajdonos, akkor is, ha egyszemélyes a kft. A döntést természetesen írásba kell foglalni, és a beszámolóval együtt közzé kell tenni. (Itt az szerepel, hogy döntött, ez a 2023. évi beszámoló elfogadásakor történhetett, vagy korábban! Ha nem akkor, törvényellenesen járt el!)A fizetendő (jóváhagyott) osztalékot az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-a szerint személyi jövedelemadó terheli, amelyet a kft. köteles levonni, bevallani és befizetni, akkor is, ha az osztalékot a tulajdonos természetben kapja meg (ehhez ezt a magánszemélynek a kft.-hez be kell fizetnie). A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdése és az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor az a fölötti jövedelem (osztalék) után nem kell szociális hozzájárulási adót levonni, bevallani és befizetni.Egyértelműsítsük és könyveljük a választ:a) Az adásvételi szerződés alapján az ingatlan átadását számlázni kell piaci értéken az áfa felszámításával (vagy áfamentesen, ha annak a feltétele teljesül): T 311 – K 961 30.000 E Ft;– ki kell vezetni az ingatlan könyv szerinti értékét: T 861 – K 131 8000 E Ft;– az eredménykimutatásban a 961 és 861 számlák különbözete mutatható ki: 22.000 E Ft;– az adózás előtti eredményt növelő tételként kell a 22.000 E Ft-ot számításba venni.b) A szabályszerűen jóváhagyott osztalék előírása kötelezettségként: T 413 – K 4792 15.000 E Ft;– a személyi jövedelemadó levonása: T 4792 – K 462 2250 E Ft;– a szociális hozzájárulási adó: a kérdésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Euróban kapott előleg beszámítása

Kérdés: Vevőpartnerünktől adásvételi szerződés alapján 2024. 05. 24-én 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget, majd 2024. 10. 10-én további 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget kaptunk. Az adásvételi szerződés alapján a 350.000 euró + 27% áfa ellenértékű teljesítésre 2025. 01. 28-án került sor (a 200.000 euró + 27% áfa beszámításával). Számviteli politikánk alapján az Áfa-tv. alapján választásunk szerint az MNB-árfolyamot alkalmazzuk. Az árfolyamok az alábbiak szerint alakultak: 2024. 05. 24-én 385 Ft/euró, 2024. 10. 10-én 400 Ft/euró, 2024. 12. 31-én 410 Ft/euró, 2025. 01. 28-án 425 Ft/euró.
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
Részlet a válaszából: […] 10.800.000 Ft– a számítás árfolyama: 400 Ft/euró2024. 12. 31-ével a mérlegfordulónapi értékelés (nem számlázandó)– kapcsolódóan a 453. Vevőktől kapott előleg euróösszege értékelendő a 410 Ft/euró árfolyamon [a kapott euró vagy megvan, vagy nincs meg, értékelése az általános előírások szerint]– a 453. számla kimutatott egyenlege 99.695.000 Ft– az euróban kapott előleg 254.000 euró 104.140.000 Ft[410 Ft/euróval számolva]– árfolyam-különbözet (veszteség) T 8762 – K 4534.445.000 Ft– de értékelendő a kapott előlegből fizetendő áfakénta 3689. számlán elkülönített, eurónak megfelelő összeg is– a 3689. számla egyenlege 54.000 euró 21.195.000 Ft– 410 Ft/euróval az 54.000 euró 22.140.000 Ft– árfolyam-különbözet (nyereség) T 3689 – K 9762945.000 Ft2025. 01. 28-ával a számla kiállítása euróban [425 Ft/euró árfolyamon](a számlán tételesen tüntetendő fel a kapott előleg is)– az elismert ellenérték350.000 euró T 313 – K 92 148.750.000 Ft– az ellenérték áfája94.500 euró T 313 – K 467 40.162.500 Ft– kapott előlegek beszámítása– 200.000 euró T 453 – K 313 85.000.000 Ft– kapott előlegek áfája–54.000 euró T 453 – K 313 22.950.000 Ft– fizetendő ellenérték150.000 euró T 386 – K 313 63.750.000 Ft– fizetendő ellenérték áfája40.500 euró T 386 – K 313 17.212.500 Ft– fizetendő összesen 190.500 euró[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címke:

Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása

Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
Részlet a válaszából: […] eredménytartalék és adózott eredmény is megilleti a tulajdonost, míg veszteség esetén terheli azt. Következik továbbá az is, hogy a tőkeleszállításkor a tulajdonosnak járó saját tőke összegének meghatározásakor a lekötött tartalékot és az értékelési tartalékot nem lehet figyelembe venni.Sem a Ptk., sem a számviteli törvény kifejezetten nem írja elő a tőkekivonáshoz kapcsolódóan, hogy a tőkekivonás során a tulajdonosnak járó összeget milyen dokumentumok alapján kell megállapítani. Mivel ezeket az adatokat a számviteli nyilvántartás tartalmazza, így az éves beszámoló mérlege vagy közbenső mérleg lehet ez a dokumentum. Ezt támasztja alá a számviteli törvény 21. § (6) és (7) bekezdésének általános előírása is, mely szerint, ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
10