Hibásan beküldött beszámoló cseréje

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyesület 2023. évi beszámolóját és közhasznúsági jelentését határidőre beküldtük, de kiderült, hogy egyes adatok hibásan szerepelnek benne. A kiegészítő mellékletet sem töltötték ki, és ezáltal nem számoltak el benne a támogatásokkal. Beadható-e egy második beszámoló és közhasznúsági jelentés a 2023. évre ismételten, már a helyes adatokkal és a kiegészítő melléklettel, benne a támogatások elszámolásának bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] közzétételről rendelkező, az Szt. 154. §-ának (5)–(6) bekezdése volt.Így tehát ismételt közzétételre nincs lehetőség, marad az önellenőrzés. Ha az egyesület 2024. évi beszámolóját és közhasznúsági jelentését az arra illetékes legfőbb szerv még nem fogadta el, akkor 2024. évi önellenőrzésként, ha elfogadta, akkor csak a 2025. év önellenőrzéseként kell a korrekciókat elvégezni.Az önellenőrzés évének megfelelően, a 2024. évi, illetve a 2025. évi egyszerűsített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Könyvelési dokumentumok visszatartása

Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?
Részlet a válaszából: […] is megkötötte a társaság felelős vezetőjével. A könyvviteli szolgáltatás szerződésében nemcsak az általános szerződési feltételeket kell rögzíteni, hanem annál sokkal többet. Ilyen például az, hogy a könyveléshez szükséges bizonylatok hogyan és mikor kerülnek át a társaságtól a könyvelőhöz, és hogyan, mikor kerülnek vissza a társasághoz, mivel a bizonylatokat az Szt. 169. §-a alapján a társaságnak kell megőriznie.Külön kell a szerződésben szabályozni a könyvelési dokumentumok visszaadását akkor, ha a könyvelő, illetve a társaság mond fel. Nyilvánvaló, hogy a felmondás elfogadásának a feltétele a könyvelési dokumentumok visszaadása. Ha ez a szerződésben rögzítve van, akkor a társaságnak a szerződés nem teljesítése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Gyorshajtási bírság áthárítása

Kérdés:

Cégünk rendszeresen kap gyorshajtás miatti közigazgatásibírság-kiszabásokat. Rendszám alapján egyértelműen beazonosítható, hogy melyik dolgozó vezette az autót. Helyes-e az a gyakorlat, hogy ilyenkor a dolgozó fizeti be a bírságot, és így a cég könyveiben nem jelentetjük meg a bírság összegét? A rendőrség felé ez esetben sem történik jelzés az elkövető személyéről. Kell-e ilyenkor a bírságot a cég könyveiben szerepeltetni? (Korábbi eljárás az volt, hogy a rendőrség felé jelentettük az elkövető személyét, így a cég terhére kiszabott bírságot törölték.)

Részlet a válaszából: […] tulajdonosára (az adott esetben a cégre) szabja ki a bírságot, bár a gyorshajtást nem a cég, hanem valamelyik dolgozója követi el. Ezért helyes, ha a gyorshajtás miatt kiszabott bírságot a cég továbbhárítja a gyorshajtóra.A cél szerinti könyvelés ezért a cégnél:– a kapott közigazgatási bírság: T 8632 – K 4799;– a cég befizeti a bírságot: T 4799 – K 384;– a cég belső szabályzata szerint fegyelmi eljárást folytat, és fegyelmi határozatban kötelezik a gyorshajtót a bírság megfizetésére (munkabéréből történő levonására);= a fegyelmi határozat: T 3612[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Beszámoló közzétételét meghatározó forintérték

Kérdés: Adott egy társaság, az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot. A társaság továbbra is E Ft-ban kívánja közzétenni a beszámolóját, a tulajdonosok kérelmének megfelelően. Milyen következményei lehetnek annak, ha így nem felel meg a társaság az Szt. 20. §-a (2) bekezdésének? Van-e esetleg módja annak, hogy továbbra is E Ft-ban tehesse közzé a beszámolóját?
Részlet a válaszából: […] adatokat millió forintban kell megadni.” A törvényi előírást csak a parlament tudja módosítani. Az éves beszámoló adatai hasznosíthatóságának a lehetőségét (áttekinthetőségét) segíti elő a hivatkozott törvényi előírás, ezért annak a módosítását nem tartjuk indokoltnak. Az éves beszámoló közzététele elsősorban nem a tulajdonosok érdekében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozási tevékenység veszteséges alapítványnál

Kérdés: Egy alapítványnak 2 éve van vállalkozási tevékenysége is a cél szerinti tevékenységeken felül. A vállalkozási tevékenysége mindkét évben veszteséges. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] jogosult.A kérdéshez kapcsolódóan vizsgálandó, hogy a vállalkozási tevékenység tekinthető-e az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő tevékenységnek. Ha igen (és erre az alapító okiratban is utalás történt!), akkor a vállalkozási tevékenység alapítói vagyonból történő finanszírozása nem kifogásolható. (Természetesen törekedni kell arra, hogy az alapító okirat szerint is megengedett vállalkozási tevékenység vesztesége csökkenjen.) Ha nem [a Ptk. 3:379. §-a (2) bekezdése szerint sem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.Ugyanakkor az Áfa-tv. 196/F. § (4) bekezdése szerint az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően mindazon ügyleteket illetően, amelyeket az adóalany még a pénzforgalmi elszámolás megszűnését megelőzően teljesített, viszont az ellenérték a megszűnés időpontjáig nem került kiegyenlítésre, a fizetendő adót a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint kell megállapítani, kivéve, ha a pénzforgalmi elszámolás megszűnése az alábbi esetek miatt következik be:a) a jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például alanyi adómentes jogállást választ),b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,c) tevékenységét szünetelteti, vagyd) jogutód nélkül megszűnik.A kérdés szerinti esetben ennek megfelelően azt szükséges megvizsgálni, hogy a kimenő számlák esetében van-e olyan ügylet, amelyet az adóalany a pénzforgalmi elszámolás megszűnése előtt teljesített, ugyanakkor az ellenérték megfizetésére csak a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően került sor. Ha ugyanis a 2025-ben rendezett számlák között van olyan ügylet, amelynek teljesítési időpontja a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására jogosító értékhatár meghaladását megelőző időpontra esik, azzal összefüggésben nem szükséges önellenőrzést végezni, hanem azt az ellenérték megtérítésének időpontjának figyelembevételével lehet a bevallásba beállítani.Amint a kérdésben is történik arra utalás, a levonási jog gyakorlásával összefüggésben is felmerülhet, hogy a ki nem egyenlített számlákon előzetesen felszámított adó hogyan vonható le. Ha a pénzforgalmi elszámolás az értékhatár meghaladása miatt szűnik meg,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Választási lehetőség értelmezése

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése úgy fogalmaz, hogy azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Az Szt. szerinti ezen választási lehetőséget lehetséges-e úgy értelmezni, hogy a társaság számviteli politikájában meghatározhatja, mely tételek esetén él ezzel a lehetőséggel és mely tételeknél nem? Ügyfelünk szeretne élni ezzel a választási lehetőséggel. Kifejezetten az importtermékeknél szeretné az Szt. szerinti árfolyamot használni, és nem az Áfa-tv. szerintit. Minden más esetben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazná. Vagy akként kell-e értelmezni ezt a választási lehetőséget, hogy ha ezt választotta a társaság, akkor minden devizás követelésre és kötelezettségre köteles a számvitelben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] könyvelni.A kérdés szerinti ügyfél kérése értelmezhetetlen. Importtermékek esetében a szállító számlája áfát nem tartalmaz, ezen számla alapján tehát nem kell áfát könyvelni. Szóba sem jöhet a hivatkozott (5a) bekezdés alkalmazása. Importtermékek esetében az áfát jellemzően a vámhatóság határozza meg, határozatot hoz róla, és ha ebben a devizában – külön tételben – határozta meg az áfát, azt lehet az Áfa-tv. szerinti árfolyamon könyvelni, az áfa alapját nem a határozat, hanem a külföldi számlája alapján kell könyvelni a teljesítéskor, és nem a határozat könyvelésekor. Importtermékek esetében a külföldi szállító számlája alapján a belföldi határozza meg az áfa összegét, de az áfát nem a számlázott összegben (mert ilyen nincs), hanem a bevallott összegben könyveli. Ha azt devizában kellett megállapítani, akkor az Áfa-tv. szerinti árfolyamon kell azt forintra átszámítani, függetlenül a számla könyvelésekori devizaárfolyamtól.Importtermékek beszerzése esetén az áfa nem szerepel a külföldi szállító számláján, és így azt csak a társaság által választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, az Áfa-tv. szerinti árfolyam fel sem merülhet.Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének a választását ott célszerű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban kapott előleg beszámítása

Kérdés: A 3243. számú válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy a 2025. 01. 28-i teljesítéskori könyvelés hogyan felel meg az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének? Az Áfa-tv. szerint az előleg esetén a teljesítésnapi választott és bejelentett árfolyamon kell átszámítani az áfát, majd a végszámla esetén az előleg összegét beszámítva az előleg eredeti teljesítési időpontban átszámított áfaösszegét kell levonni a végszámla áfatartalmának összegéből. A számla befogadója maximum annyi áfát vonhat le forintban, ami a számlán szerepel. Ha egy évben történik az előleg- és a végszámla kiállítása, akkor a végszámlán a teljesítést két sorra bontjuk a számlán és a könyvelésben, az egyik tétel az előleggel megegyező teljesítési összeg, ezt az előleg árfolyamán forintosítjuk, a maradék összeg pedig a végszámla teljesítési napján érvényes árfolyammal kerül forintosításra. Így az előleg visszavonása esetén egyáltalán nincs árfolyam-különbözet, és annyi áfaösszeget vonunk le a teljesítéskor, amennyit befizettünk. Kérdés a fenti példa esetében, ha a teljesítés a következő évben van, akkor az előleg áfáját át kell-e értékelni, hiszen ha átértékelem, akkor biztosan nem tudok annyi áfát levonásba helyezni, amennyi az előlegszámlán szerepel.
Részlet a válaszából: […] 453;= a pénzügyi rendezést követően az előleg áfáját be kell vallani, és azt is könyvelni kell forintban, a devizában meghatározott áfaértéknek a pénzügyi rendezéskor érvényes – választott – devizaárfolyamon forintra átszámított összegben: T 3689 – K 467;= ha a devizában kapott előleg a mérlegfordulónapon fennáll, a mérlegfordulónapig nem volt számlakibocsátás, akkor a mérlegfordulónapi értékelés keretében a devizában kapott előleg teljes devizaértékét át kell értékelni (a 463. számlán lévő összeg) az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint, és árfolyam-különbözetet kell a devizában kapott előleg teljes összegére elszámolni;= tekintettel arra, hogy az áfa miatti követelés (a 3689. számlán) forintban van (a fizetendő áfát forintban vallották be, és ez a bevallás véglegesnek tekintendő), a 3689. számlán kimutatott (beszámításra kerülő fizetendő áfát) értéket nem kell átértékelni;– a devizában kibocsátott, a szerződés szerinti teljes összegről kiállított számla devizaösszegét a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és a vevők számlával szemben a teljes összeget könyvelni (és nem az előleggel csökkentett összegben), célszerűen két tételben:= a devizában elismert és forintra átszámított értéket (ellenértéket) árbevételként: T 313 – K 91-92;= az ellenérték teljes áfáját: T 313 – K 467;– ezt követően történhet az előleg beszámítása a nyilvántartási devizaárfolyamon:= a devizában kapott előleg teljes összegében, de két tételben könyvelve;= a kapott előleg áfával csökkentett összege: T 453 – K 313;= a kapott előleg áfája: T 453 – K 313, utóbbihoz kapcsolódó tétel a már bevallott áfa nyilvántartás szerinti árfolyamon: T 467 – K 3689;= a kapott előleg beszámításakor a 313. és a 453. számlán is lehet árfolyam-különbözet, amelyet rendezni kell: T 313 – K 9762, illetve T 8762 – K 313, valamint: T 453 – K 9762, illetve: T 8762 – K 453;– devizában kapott előleg áfája a 3689. számlán nyilvántartási árfolyamon szerepel a Tartozik oldalon, az előleg teljesítésbe történő beszámításakor is a nyilvántartási árfolyamon könyvelünk a Követel oldalon, így ebből nem adódhat árfolyam-különbözet;– a számlázott teljes áfaösszeget viszont a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell könyvelni;– a 467. számláról az előleg áfáját a nyilvántartási árfolyamon számítjuk be (T 467 – K 3689);– így a devizaelőleg áfájának a teljesítéskori árfolyamon számított értéke és a nyilvántartási árfolyamon számított értéke közötti különbözettel a 467. számlán lévő értéket árkülönbözet elszámolásával módosítani kell: T 467 – K 9762, illetve T 8762 – K 467;– a módosítás után a 467. számlán a számlázott áfa devizaértéke és a devizában kapott előleg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Tűzkárral kapcsolatos szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] elszámolás lehetséges.A társaságnál tűzkáresemény történt. Feltételezhetően a tűzben a társaság eszközei égtek el, vagy súlyosan sérültek, esetleg az épület összedőlt, és a tűz eloltása utáni romokat kellett eltakarítani.A tűzben elégett eszközök nettó értékét az Szt. előírásainak megfelelően terven felüli értékcsökkenésként, különféle egyéb ráfordításként kell az egyéb ráfordítások között elszámolni. A megsérült, de helyreállítható, használatra javítás után alkalmas eszközöknél a könyv szerinti értéket értékvesztés elszámolásával kell a tűz utáni értékükre csökkenteni. Az értékvesztés elszámolása egyéb ráfordítás. A sérült eszközök helyreállítási költségét, ha a helyreállítást a kérdező cég végzi, akkor 51–55. számlaosztályokban elszámolandó költség, ha külső cég végzi, akkor is költség, igénybe vett szolgáltatás.Ha az oltásban részt vevők részére számla alapján fizettek, akkor az igénybe vett szolgáltatás, ha nem számla alapján fizettek,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Felszámolás megszüntetése – könyvvizsgálat

Kérdés:

A társság 2021. 06. – 2024. 01. között felszámolás alatt állt, majd egyezséggel 2024. 02-től ismét tovább működik. Kötelezett-e könyvvizsgálatra az adott társaság, amennyiben 2021. 01–05. hó között 650.000 E Ft, a felszámolás alatt 2021. 02. – 2024. 01. hó között 630.000 E Ft árbevétele keletkezett (2021-ben 140.000 E Ft, 2022-ben 290.000 E Ft, 2023-ban 190.000 E Ft, 2024-ben 10.000 E Ft), 2024. 02–12. hó között mindössze 150.000 E Ft volt az árbevétele. Figyelembe kell-e venni a felszámolási időszak alatti árbevételét, és ha igen, a felszámolási időszak teljes időszakát figyelembe véve, ez esetben kötelezett lenne még a 2024. évben könyvvizsgálatra?
A számviteli törvény 2024. december 31-én hatályos 155. §-ának (3) bekezdése szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
A kérdésre a válasz abból következik, hogy mit tekintünk üzleti évnek a felszámolás időszaka alatt, ha a felszámolás időszaka meghaladja – az adott esetben – a három naptári évet?

Részlet a válaszából: […] mérleget készíteni. Ez megadja a kérdésre a választ, akkor a közbenső felszámolási zárómérleggel lezárt időszakot kell egy-egy üzleti évnek tekinteni (nem feltétlenül kell, hogy egybeessen a naptári évvel).A leírtakból következik, ha a kormányrendelet hivatkozott előírása szerint jártak el, akkor három közbenső felszámolási mérleg és a felszámolást lezáró mérleg áll rendelkezésre. Mivel a mérlegeket alátámasztó dokumentumként az eredménykimutatást is el kell készteni, így üzleti évenként az árbevételi adatok is rendelkezésre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4