Új beszerzett személygépkocsi kivás kft.-nél

Kérdés: Kivás kft. esetében új beruházásnak minősül a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett új személygépkocsi, aminek még csak az első részlete lett kifizetve? Figyelembe lehet-e venni az új személygépkocsi már kifizetett lízingdíját mint új beruházást?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (7) bekezdés alkalmazásában korábban még használatba nem vett beruházásnak minősül az új személygépkocsi beszerzése, feltéve, hogy azt nem a Katv.-adóalanyiság előtt szerezte be (vette át) a kft. Ez esetben az adóévben kifizetett lízingdíjnak az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége terhelné, akkor a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában be kell vallania és meg kell fizetnie.(Kéziratzárás: 2021. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele

Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdés b) pont szerint az adóalap meghatározásakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonosváltozás (kiva)

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a kivaadózást választja, mivel megfelelt a feltételeknek. Majd 1 hónap múlva a tulajdonos értékesítette üzletrészét két magánszemélynek. Az új tulajdonosokat tekintve kapcsolt vállalkozásuk van. A kft. folytathatja a kivaadózás módját, vagy jelen esetben újból vizsgálni kell az új tulajdonosok kapcsolt vállalkozásokkal együttes adatait?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 19. §-a szerint a tulajdonosváltozás nem jelenti a kataalanyiság megszűnését, továbbá a Katv. 19. § (5) bekezdése szerinti értékeket (létszám, bevétel) a vállalkozás szintjén kell vizsgálni, nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe venni. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kivára való áttérés

Kérdés: A kivára való áttérés egyik feltétele az, hogy az adózó – kapcsolt vállalkozás adataival együtt számolt – átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan ne haladja meg az 50 főt. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a tv. szerint: (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Ha egy társaságnak az adóévet megelőző adóévnek csak egy részében van kapcsolt vállalkozása (a kapcsolt vállalkozása az adóév során megszűnik), az ő létszámadatait hogyan kell figyelembe venni? Esetleg az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapján fennálló állapot alapján kell az összegezést elvégezni ?
Részlet a válaszából: […] ...alapján. Ez azt jelenti, hogy ha az adózónak a Katv. hatálya alá történő áttéréskor van kapcsolt vállalkozása, akkor az adózónak a kivás adóévet megelőző adóévre várható adatait kell összegeznie a kapcsolt vállalkozás utolsó lezárt üzleti éve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kiva – szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit kiküldetésben külföldi telephelyére küldi ki, Ausztriába, Németországba, Angliába. A kiküldött dolgozók magyar munkabére a kettős egyezmények miatt szja-mentes, mert külföldön adóztatható, ugyanakkor magyar biztosításuk miatt járulékköteles. A társaság a Kiva-tv. alá tartozik, annak adóalapjába a 2019. évtől nem tartozik bele ez a kifizetés [24. § (4) bekezdés]. Valószínűleg az egyezmények miatt, mert a kivát nyereségadónak tekinthetik, és az egyezmények miatt csak egy országban adózhat. Ez rendben is van, azonban ha szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie, akkor az ilyen jellegű személyi kifizetést nem terheli magyar munkáltatói kötelezettség; ellentétben a 2018. évi szabályozással, amikor még kivaalapot képezett. Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót sem? Kérem, válaszukban szíveskedjenek kitérni a 2019. évi és a 2020. júliustól érvényes szabályozásra!
Részlet a válaszából: […]

A Katv. 21. § (2) bekezdés b) pont alapján sem 2018-ban, sem 2019-2020-ban (július előtt és után is ez érvényes) nem kell a kivaalanynak szociális hozzájárulási adót fizetnie.

(Kéziratzárás: 2020. 09. 02.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kiva – be nem számító osztalék

Kérdés: Ügyfelem 2019. január 1-től a kiva szerinti adózást választotta. A korábbi években és a 2019. évben is eredményesen működött, jelentős eredménytartaléka van. Amennyiben a 2019. évi eredményét jóváhagyja osztalékként, lehetséges-e, hogy azt ne a kiva szerint adózza, hanem mint a korábbi évek eredménytartalékából igénybe vett, Tao-tv. szerint adózott osztalékot? Tehát igénybe veheti-e osztalék kifizetésére a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi ki a kiva szerinti adózással, hanem eredménytartalékba helyezi azt? Figyelembe vehető-e a keletkezés időrendisége, illetve a kedvezőbb adózás? Ezt a tárgyévi kivaelőleg-bevallásban hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás a 2019. évi beszámoló elfogadásakor osztalékról dönt, akkor azt abban az esetben kell a kiva alapjába beszámítani növelő tételként a Katv. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az osztalék forrása nem a kisvállalatiadó-alanyiságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Kivaalapot növelő osztalék

Kérdés: Ha egy kivaadóalany év közben osztalékelőleget fizet ki a tagjai részére, az növeli a kivaadóalapját? Vagy tekintettel arra, hogy ez csak pénzmozgás, és nem jóváhagyott osztalék – ahogyan a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pont fogalmaz –, kifizetéskor nem számít adóalap-növelő tételnek? Ha az utóbbi az igaz, akkor majd a következő évben kell megfizetni a teljes osztalék összege után a kivát, amikor osztalékként jóváhagyják a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékról döntenek – kell figyelembe venni az osztalékelőleget (vagy egy részét). Osztalékelőleg címen kizárólag a 2017. adóévi kiva megállapításakor kellett növelő (vagy csökkentő) tételként figyelembe venni a 2016-ban fizetett/kapott összeget a Katv. 32...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címke:

Kivaalap-csökkentés beruházással

Kérdés: A 2018. évi kiva éves bevallással kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A Katv. 20. §-ának (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig. A vállalkozásnak a korábbi évekről van elhatárolt vesztesége. Ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseim:
1. Tárgyévi beruházásként könyveltük az irodaépület átalakítását. Ez elszámolható új beruházásként?
2. Továbbá fűtés-korszerűsítési beruházást (új kazán vásárlása és fűtési rendszer átalakítása) valósítottunk meg, ez is beruházásként érvényesíthető tétel? Vagy csak az új kazán és annak beüzemelése tekinthető új beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Az irodaépület átalakítása nem minősül korábban még használatba nem vett (új) beruházásnak, így ez az érték nem vehető figyelembe kivaalapot csökkentő tételként.2. A fűtés-korszerűsítési beruházásból csak az új kazán vásárlása és beüzemelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja, ha az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék: