A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés:

Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Részlet a válaszából: […] ...és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16–19. §-aiban foglalt rendelkezések alapulvételével a kivaalanyiság akkor jön létre, ha az adózó megfelel a Katv. szerinti feltételeknek, és a kiva választását a Katv. szerinti módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék elengedése – kiva

Kérdés: Egy kivás társaság osztalék kifizetéséről döntött a 2020-as év folyamán a kivás eredménye terhére, és meg is fizette a jóváhagyott osztalékot terhelő kiva összegét. Azonban üzleti lehetőségei beszűkültek, azóta sem volt és a jövőben sem lesz lehetősége az osztalékot kifizetni. Felmerült az osztalék elengedésének lehetősége. Azonban a kivatörvényben nem lelhető fel erre vonatkozó rendelkezés, a csökkentő tételek között nem szerepel az elengedett osztalék. Lehetséges, hogy az osztalék elengedése esetén a már megfizetett kiva összege elvész, azt nem tudja semmilyen formában visszakapni a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. nem tartalmaz olyan előírást, hogy az elengedett osztalék csökkenti a kivaalapot. Az Szt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerint az osztalékkötelezettség elengedett összegét eredménytartalék-növekedésként kell elszámolni. Arra azonban nincs rendelkezés, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség felhasználása a kivánál

Kérdés: A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kiva-adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amit a társaságiadó-alap vagy a kivaadóalap meghatározásakor, csökkentésként még nem vett figyelembe. Kiva-adóalanyiságunk kezdő időszaka a 2021. év. Továbbvihető-e a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint, a 2021. évben elévült, elhatárolt veszteség?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pontja nem a Tao-tv. hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteség felhasználását biztosítja, hanem a negatív adóalapét. A felhasználáshoz a Katv. időtartamot nem határoz meg. Ennek alapján – véleményünk szerint – továbbvihető a 2022....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
-kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
-reprezentációs költségek
-telefonszolgáltatás magáncélú része
-üzleti ajándék
-betegszabadság
Nem kivaadóalap:
-védőital
-orvosi ellátás költsége
-magánszemélynek fizetett bérleti díj
- védőszemüveg
-munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] ...kivaalapba a Katv. 20. § (2) bekezdés a) pont szerint az adóévben a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás veendő figyelembe.A felsorolt jogcímek közül járulékalapot képez az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, önálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Csökkentő tételek kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.
Részlet a válaszából: […] ...(3)-(5) bekezdése szerint megállapított negatív egyenleg. Ezért a veszteség nem szerepel duplán az áttérési különbözetben.Igen, a kivaalanyiság időszakában megfizetett összes kiva csökkentő tétel. A kiinduló összeg nem a mérleg szerinti eredmény, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély tulajdonosok társaságai kapcsolt vállalkozások?

Kérdés: Társaságunk a kiva hatálya alá szeretne bejelentkezni. Az adózó cégben anya és fia (vezető tisztségviselő is) a tulajdonosok, a másik cégben apa (vezető tisztségviselő) és lánya a tagok, a gyerekek féltestvérek. Az a kérdésünk, hogy a kata/kiva törvény 16. § (3) bekezdésében írtak alapján a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23. c) vagy f) pontjában foglaltakra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozás, mivel az anya az egyik, az apa a másik gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezik a Ptk. 8:2. § (1) és (5) bekezdése alapján. Az egyik gazdasági társaságban ugyanis az anya és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kisvállalati adó könyvelése

Kérdés: A kivaadónem cégünknél összegszerűségét tekintve a munkabérek utáni szochót váltja ki a legnagyobb arányban. Könyvelhetjük a szocho mintájára – mint járulékot – költségként, vagy az egyéb ráfordítások között van a helye, illetve teljes összegében mint eredményt terhelő adó jelenik meg a könyvelésben és az eredménykimutatásban?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adóról szóló törvény 15. §-a szerint a kisvállalati adóról szóló fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ha a kisvállalati adó alapjáról szóló 20. §-t áttekintjük, egyértelmű, hogy a kisvállalati adó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.
Kapcsolódó címke:

Öregségi nyugdíjas bérköltsége (kivaalap)?

Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Iparűzési adó komplex megosztása kivaalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...kisvállalati adó (kiva) alanya a Tao-tv. 5. számú melléklete 15. pontja szerint nem alanya a társasági adónak, ezért rá a társasági adó személyi hatálya általánosságban nem terjed ki (néhány Tao-tv.-beli rendelkezés azonban a kivaalanyra is irányadó). Ebből valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Kiva veszteségleírása

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás megfizette a vételárat a szállítónak a számla szerinti összegben az adóévben, akkor a teljes vételárral csökkenthető a kivaalap, feltéve, hogy az nem nagyobb a kivaalapnál, illetve az elhatárolt veszteség adóévi negatív egyenleggel növelt összegénél....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4