Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. március 20-án (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1167

[…] megszűnéskor. Ugyanakkor a megszűnéskor a vállalkozói osztalékalapot növelni kell a következő esetekben: Ha az egyéni vállalkozó tárgyi eszköz beszerzésével összefüggésben a tevékenység megszüntetését megelőző három éven belül csökkentette az adózás utáni vállalkozói jövedelmét, akkor a megszűnés évére vonatkozó vállalkozói osztalékalapját meg kell növelnie, ha a megszűnés a tárgyi eszköz beszerzését követő egy éven belül történik: a csökkentő tételként figyelembe vett összeg 100 százalékával; ha két éven belül történik, 66 százalékával; ha három éven belül történik, akkor a 33 százalékával. Növelni kell a vállalkozói osztalékalapot a beruházási költséget képező kiadások azon részével, amellyel az egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetése évét megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése előtt szünteti meg a tevékenységét, kivéve ezen kiadásoknak azt a részét, amelyre nézve a törvény által előírt időben a vállalkozói osztalékalap növelése már megtörtént. Ha az egyéni vállalkozó a megszűnés után betéti társaságot alapított, akkor a bt.-be bevitt apporttal összefüggésben (az elidegenítésre vonatkozó szabályok szerint) keletkezhet adófizetési kötelezettsége. Ez akkor következik be, ha az apporttal összefüggésben jövedelem keletkezik. A jövedelem után 20 százalék adót kell fizetnie, azonban az év során ilyen címen keletkező jövedelem együttes összegének első 200 ezer forintja után nem kell az adót megfizetni. Ha a vagyonátruházásból származó jövedelem az egész adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor ezt az adóbevallásban sem kell feltüntetni. A jövedelem megállapításának általános szabálya, hogy az ingó vagyontárgy elidegenítéséért kapott ellenértékből le kell vonni a szerzésre fordított összeget, valamint az ingóság megszerzésével, eladásával, értékének növelésével kapcsolatos igazolt kiadásokat (az értéknövelő ráfordítást, az átruházással kapcsolatos kiadást stb.). A jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt (pl. értékcsökkenési átalányként). Az ingó vagyontárgy gazdasági társaságba történő, tulajdonosváltozást eredményező bevitele (apport) esetében bevételnek a gazdasági társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekinteni. Az ingó dolog szerzési értéke a vásárlásról szóló szerződésben, csereszerződésben feltüntetett összeg, vagy a számla, nyugta, elismervény szerinti összeg. Az Art. […]