Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott alapítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alapítási költség ügyvédi irodánál

Kérdés: Elszámolhatja-e a kezdő ügyvédi iroda alapító okiratának dátuma és az adószámának megállapítása közötti időszakban felmerült költségeit, ráfordításait? Ha igen, akkor a taggal szembeni személyi jellegű ráfordításként adómentesen, vagy anyag jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszból: […]tehát az ügyvédi iroda nem az alapító okiratának dátumával, hanem az ügyvédi irodák jegyzékébe történő felvétellel jön létre. Ebből következően az ügyvédi iroda létrejötte előtt költséget az iroda terhére elszámolni nem lehet. Ha van ilyen költség, akkor azt az alapító ügyvédek viselik. Nincsen azonban akadálya annak, ha az ügyvédi iroda már létrejött, akkor az ügyvéd továbbszámlázza az iroda felé az irodai tevékenységgel (akár az alapítással is) kapcsolatos költségeket. Az Art. 16. §-a alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó (ideértve az ügyvédi irodát is) folytathat. Az adószám megállapítása végett az adózónak az állami adóhatóságnál be kell jelentkeznie. A bejelentkezéshez kapcsolódó adatszolgáltatásból az következik, az ügyvédi iroda az adószám birtokában lehet ügyvédi iroda akkor, amikor jogilag is létrejött. Az adószám önmagában nem elegendő az ügyvédi iroda nevére kiállított számlák fogadására és elszámolására, ehhez az is kell, hogy az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5101
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Társaság alapítása üzletrészekkel

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányá­ban. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékei­nek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszból: […]a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A kérdésben körülírt esetben jövedelem az új társaságban szerzett üzletrész névértéke és a megszerzésre fordított kiadás (az öt kft. üzletrészeinek a névértéke, pontosabban az öt kft. üzletrészei megszerzésére fordított kiadás) és az alapításhoz kapcsolódó - a magánszemélyt terhelő - kiadások együttes összegének a különbözete. Az adókötelezettség jogcímét a felek (a magánszemély és az új kft.) között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. A kérdésben megfogalmazottak - feltételezhetően - az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdésében leírtakhoz kapcsolhatók. Ezen bekezdés részletezi, hogy mikor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. Ezen bekezdésnek a bb) pontja alapján: nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély - az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként = a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4931
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Társaság alapítása nem pénzbeli hozzájárulással

Kérdés: A kft. alapításához elegendő-e, ha az 500 ezer forint jegyzett tőkét az alapító tagok csak és kizárólag eszközökben bocsátják a társaság rendelkezésére? Milyen teendőkkel kell számolnia a társaságnak? Milyen könyvelési tételek vannak?
Részlet a válaszból: […]legyen a pénzbeli, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás összege. Ebből az következik, hogy a törzsbetét egésze lehet nem pénzbeli hozzájárulás, azaz csak apporttal is lehet kft.-t alapítani. Követelmény viszont az, ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt (nem kötelező), akkor nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése, és ezt a nyilatkozatot az ügyvezetőnek a cégbírósághoz történő bejelentkezéséhez csatolni kell. A Gt. 116. §-ának (2) bekezdése szerint: ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. (Nyilvánvaló, ha a törzstőke egésze nem pénzbeli hozzájárulás, akkor is így kell eljárni.) Természetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4453
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszból: […]megszűnéskor. Ugyanakkor a megszűnéskor a vállalkozói osztalékalapot növelni kell a következő esetekben: Ha az egyéni vállalkozó tárgyi eszköz beszerzésével összefüggésben a tevékenység megszüntetését megelőző három éven belül csökkentette az adózás utáni vállalkozói jövedelmét, akkor a megszűnés évére vonatkozó vállalkozói osztalékalapját meg kell növelnie, ha a megszűnés a tárgyi eszköz beszerzését követő egy éven belül történik: a csökkentő tételként figyelembe vett összeg 100 százalékával; ha két éven belül történik, 66 százalékával; ha három éven belül történik, akkor a 33 százalékával. Növelni kell a vállalkozói osztalékalapot a beruházási költséget képező kiadások azon részével, amellyel az egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetése évét megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése előtt szünteti meg a tevékenységét, kivéve ezen kiadásoknak azt a részét, amelyre nézve a törvény által előírt időben a vállalkozói osztalékalap növelése már megtörtént. Ha az egyéni vállalkozó a megszűnés után betéti társaságot alapított, akkor a bt.-be bevitt apporttal összefüggésben (az elidegenítésre vonatkozó szabályok szerint) keletkezhet adófizetési kötelezettsége. Ez akkor következik be, ha az apporttal összefüggésben jövedelem keletkezik. A jövedelem után 20 százalék adót kell fizetnie, azonban az év során ilyen címen keletkező jövedelem együttes összegének első 200 ezer forintja után nem kell az adót megfizetni. Ha a vagyonátruházásból származó jövedelem az egész adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor ezt az adóbevallásban sem kell feltüntetni. A jövedelem megállapításának általános szabálya, hogy az ingó vagyontárgy elidegenítéséért kapott ellenértékből le kell vonni a szerzésre fordított összeget, valamint az ingóság megszerzésével, eladásával, értékének növelésével kapcsolatos igazolt kiadásokat (az értéknövelő ráfordítást, az átruházással kapcsolatos kiadást stb.). A jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt (pl. értékcsökkenési átalányként). Az ingó vagyontárgy gazdasági társaságba történő, tulajdonosváltozást eredményező bevitele (apport) esetében bevételnek a gazdasági társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekinteni. Az ingó dolog szerzési értéke a vásárlásról szóló szerződésben, csereszerződésben feltüntetett összeg, vagy a számla, nyugta, elismervény szerinti összeg. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1167
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,