Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás
Kérdés
A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. április 15-én (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1680
[…] tulajdonosok valóban kedvezményezettjei-e a biztosítási szerződésnek. Az a tény, hogy a jogelőd társaság visszakapta a befizetett biztosítási díjat, mert a további részleteket nem fizette, arra utal, hogy a biztosítási szerződés kedvezményezettje a társaság volt, a tulajdonosok csak a biztosítottak. Abban az esetben, amikor a szerződő a társaság, de a szerződésben olyan kitétel szerepel, mely szerint a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, vagy ha a társaság nem fizet, a biztosító a befizetett biztosítási díjat, vagy annak valamilyen hányadát visszafizeti, vagy a társaság a befizetett összegnél többet visszakaphat, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha viszont a biztosítási díj csak előleg, akkor azt nem lehetett költségként elszámolni, az után nem kellett a megfelelő járulékokat megfizetni, és természetesen annak alapján a magánszemélyek sem vehették igénybe az szja-kedvezményt. Mivel nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a hibát önellenőrzés keretében kell korrigálni. (Itt jegyezzük meg, a munkavállaló részére kötött életbiztosítás elszámolási szabályaival részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 58. számában az 1198. kérdésre adott válaszban. Az ott leírtak – értelemszerűen – jelen esetre is érvényesek.) Amennyiben előlegként mutatják ki a biztosítónak fizetett díjat, akkor az átalakuláskor készített vagyonmérlegben is szerepel, és szétváláskor a kiválással létrejövő társaság vagyonmérlegébe kerül a kiváló társaságot megillető rész. Ez esetben a jogelőd társaságnak a biztosítótól kapott összeget mint a kiválással létrejött társaságot megillető összeget, tovább kell utalnia. A kérdésben megfogalmazott […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. április 15-én (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1680
[…] tulajdonosok valóban kedvezményezettjei-e a biztosítási szerződésnek. Az a tény, hogy a jogelőd társaság visszakapta a befizetett biztosítási díjat, mert a további részleteket nem fizette, arra utal, hogy a biztosítási szerződés kedvezményezettje a társaság volt, a tulajdonosok csak a biztosítottak. Abban az esetben, amikor a szerződő a társaság, de a szerződésben olyan kitétel szerepel, mely szerint a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, vagy ha a társaság nem fizet, a biztosító a befizetett biztosítási díjat, vagy annak valamilyen hányadát visszafizeti, vagy a társaság a befizetett összegnél többet visszakaphat, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha viszont a biztosítási díj csak előleg, akkor azt nem lehetett költségként elszámolni, az után nem kellett a megfelelő járulékokat megfizetni, és természetesen annak alapján a magánszemélyek sem vehették igénybe az szja-kedvezményt. Mivel nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a hibát önellenőrzés keretében kell korrigálni. (Itt jegyezzük meg, a munkavállaló részére kötött életbiztosítás elszámolási szabályaival részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 58. számában az 1198. kérdésre adott válaszban. Az ott leírtak – értelemszerűen – jelen esetre is érvényesek.) Amennyiben előlegként mutatják ki a biztosítónak fizetett díjat, akkor az átalakuláskor készített vagyonmérlegben is szerepel, és szétváláskor a kiválással létrejövő társaság vagyonmérlegébe kerül a kiváló társaságot megillető rész. Ez esetben a jogelőd társaságnak a biztosítótól kapott összeget mint a kiválással létrejött társaságot megillető összeget, tovább kell utalnia. A kérdésben megfogalmazott […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
