Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. július 22-én (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1789

[…] maga a visszavásárlási érték, illetve a visszavásárolt üzletrész névértékére jutó saját tőke összege, a kettő közül a magasabb összeg. A magánszemély szempontjából, ha térítés nélkül kapja meg a visszavásárolt üzletrészt, az értékpapír megszerzésére fordított érték nulla. Így a magánszemély bevétele egyenlő a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékkel. A hivatkozott előírás szerint a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként fennálló jogviszonynak és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adófizetési kötelezettséget teljesíteni. A kft. és a tagjai közötti jogviszony alapján az így megszerzett jövedelmet a természetes személy (a magánszemély) tagnál az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek kell tekinteni, ami után a kft. az Szja-tv. 48. §-a alapján adóelőleget köteles megállapítani, a taggal megfizettetni (a tagtól levonni), bevallani és befizetni. Ezt a jövedelmet 11 százalékos eho is terheli, amit a kft.-nek kell megfizetnie. Itt kell megjegyezni, a visszavásárolt üzletrészek nyilvántartás szerinti értékét a magánszemélyek (tagok) részére történő térítés nélküli átadáskor a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a kft.-nél, és ezzel az összeggel a társasági adó alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt nem kell megnövelni. Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ez esetben a magánszemélyt adófizetési kötelezettség akkor terheli az Szja-tv. 67. §-a alapján, ha a külön ráfordítás nélkül megszerzett üzletrészt értékesíti, vagy amikor az Szja-tv. 68. §-a alapján a társas vállalkozás megszűnésekor, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállításakor a vállalkozásból kivont jövedelme van. A jogszabályi előírások figyelembevételével dönthető el, számítással alátámasztottan, hogy a kft., illetve a magánszemély számára melyik az olcsóbb megoldás: a térítés nélküli átadás, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni – az eredménytartalék terhére történő – tőkeemelés, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni eredménytartalék, illetve adózott eredmény terhére fizetett osztalékból végrehajtani a tőkeemelést. Bizonyára eltérő az adóhatás mind összegszerűségében, mind az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában. Rövid példával igyekszünk ezt szemléletessé tenni. Legyen a visszavásárolt üzletrész névértéke és a visszavételi érték is 1 millió forint. Ha a kft. térítés nélkül adja át tagjainak, akkor a kft.-t terhelő költség (1 000 000 + 110 000) = 1,11 millió forint, ennyivel csökken az adózás előtti eredmény, a tagokat az összevonandó jövedelem (1,11 millió forint) után maximum 380 ezer forint szja terheli, de az üzletrész […]