Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott örökség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Örökség az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?
Részlet a válaszból: […]mint térítés nélkül kapott eszközt - az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni (T 3741 - K 9647), majd az egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 9647 - K 4832).Más a helyzet az örökségként kapott pénzeszköz esetében, annak a felhasználása nem kötődik sem eszközbeszerzéshez, sem költség-ráfordítás ellentételezéséhez, azt szabadon felhasználhatja az alapítvány. Ezért a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7315
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Örökölt üzletrész bevonása

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész - amely akkor illetékmentes volt - egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Részlet a válaszból: […]saját tőkéből arányosan megillető rész több volt (vagy éppen annyi), mint az örökölt üzletrész névértéke, akkor a 2008-ban tőkekivonással történő törzstőke-leszállítás esetén, ha nincs jegyzett tőkén felüli vagyon, nem keletkezik vállalkozásból kivont jövedelem alapján adófizetési kötelezettség (a szerzési érték több vagy éppen annyi, mint a jegyzett tőke leszállításának az értéke). Keletkezhet vállalkozásból kivont jövedelem akkor, ha az örökölt üzletrész szerzési értéke kevesebb, mint annak a névértéke. Fel kell hívni a figyelmet azonban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdésére, mely szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3898
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyéni vállalkozó öröksége

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
Részlet a válaszból: […]adóhatóságnak nincs is mit megállapítania. Ezt a kötelezettséget a szabályozásból adódóan a tevékenységet tovább folytató özvegy, örökös teljesíti, állapítja meg, vallja be saját kötelezettségeként - általános esetben - az adóévet követően. Az elhunyt egyéni vállalkozó egyéni vállalkozásával kapcsolatos korábbi jogait és kötelezettségeit is "örökli" a tevékenységet folytató, így az értékcsökkenési leírás elszámolása is a megkezdett módon folytatódik. A vállalkozás folytatásával kapcsolatban azonban fontos tudnivaló, ha az örökléssel nem a tevékenységet tovább folytató magánszemély tulajdonába kerül a tárgyi eszközök vagy a készletek egy része, akkor az vállalkozásból való kivonást jelent, és ennek megfelelően kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a tevékenységet folytatónak megállapítania. Ez azt jelenti, hogy az Szja-tv. 10. számú melléklet I. 2. és 6. pontja alapján az átadott tárgyi eszköz és készlet szokásos piaci értéke a vállalkozói bevételt növeli, és a 11. számú melléklet I. 22. pontja alapján az átadott tárgyi eszköznek az örökség megnyíltának napjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege költségként számolható el. Ha az öröklést követően az özvegy egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul át, akkor azt a vagyont viheti tovább, ami az öröklés révén az egyéni vállalkozásban maradt. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1473
Kapcsolódó tárgyszavak: ,