Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. augusztus 19-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1801

[…] külföldi kiküldetés címén kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetés időtartamára számítva 10 USA dollárnak megfelelő forintösszeg. Napidíj címén adómentesen 10 USD-nek megfelelő forintösszeg nem adható. Ha mégis ilyen összegű a juttatás, akkor abból 30 százalék, azaz 3 USD-nek megfelelő forintösszeg tekinthető adómentesnek. A gépjárműhasználathoz kapcsolódó költségelszámolás külföldi kiküldetésnél sem különbözik az általános költségelszámolástól. Ha a kiküldetés a munkáltató, a kifizető személygépkocsijával történik, a hivatali gépjármű hivatali használatára vonatkozó szabályok alkalmazandóak. A kifizető nevére szóló bizonylat alapján elszámolható minden olyan kiadás, amely a gépjármű használatával kapcsolatban (javítás, üzemanyag-vásárlás stb.) adódik. Ha a személygépkocsit a külföldi kiküldetés során kizárólag hivatali célból használják és ezt útnyilvántartás is alátámasztja, akkor – feltéve, hogy a belföldön történő használat is kizárólag hivatali célú –, nem kell cégautóadót fizetni. Ha a külföldi kiküldetés során a magánszemély külföldön a cégautót magáncélra is használja (pl. az üzleti útja alkalmával rokonlátogatást is beiktat a személygépkocsival), akkor, ha megtéríti a magánhasználat ellenértékét (kilométerenként 3 forintot és az üzemanyagköltséget a cégautóra vonatkozó rendelkezések szerint), akkor önmagában emiatt nem kell cégautóadót fizetnie a kifizetőnek. Ha a magánszemély nem téríti meg a magánhasználat ellenértékét, akkor az adott hónapra a cégautóadót a kifizetőnek meg kell fizetnie. Ha a magánszemély a külföldi utazásra és az egyéb, az Szja-tv. által elismert költségekre olyan bizonylattal (pl. közlekedési jeggyel, taxiszámlával) rendelkezik, amelyek alapján elszámol a kifizetővel, ezek megtérítésére vonatkozóan adófizetési kötelezettség nem merül […]