Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. január 11-én (97. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1978

[…] mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. A bíróság által megítélt követelés esetén a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő helyett a bíróság ismerte el, fogadta el a teljesítést az ítéletében meghatározott módon és összegben. Ez esetben viszont – az általános előírásokból következően – a bíróság (a hatóság) határozatának jogerőre emelkedésekor a megítélt követelést már év közben (a jogerőre emelkedés napjával) számlázni és könyvelni kell. Így a számla nemcsak az áfaelszámolásnak, de a könyvelésnek is bizonylata lesz. Az üzleti éven belül a bíróság (a hatóság) által megítélt és jogerőre emelkedett követelést a jogerőre emelkedés napjával mint teljesítési nappal (és nem a pénzügyi rendezéskor!) számlázni és könyvelni kell. (A számvitel szerinti teljesítés és az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja egybeesik.) A jogerőre emelkedett követelés megítélt összegének a könyvelése, jellegének megfelelően – a számla kibocsátójánál árbevételként (mert még nem volt számlázás), az árbevétel helyesbítéseként (mert a számlázott értéket korábban a vevő nem fogadta el), egyéb bevételként (mert például a szerződésszegés miatt kötbért, elmaradt hasznot stb. ítéltek meg); – a számla címzettjénél (a vevőnél, a megrendelőnél) beszerzésként, szolgáltatás igénybevételeként (mert számla alapján ilyen címen még nem számolt el), a beszerzés-, a szolgáltatás-igénybevétel értékének helyesbítéseként, egyéb ráfordításként (az egyéb bevételkénti elszámolásnál leírtakat például). A peresített követelések 2004. év végéig hatályos előírása az óvatosság elvét helyezte előtérbe, míg a bíróság által megítélt követeléseknek a jogerőre emelkedéskor való könyvelése (amely előírás 2005. január 1-jével lép hatályba, de alkalmazható már 2004-ben is) inkább a valódiság elvét érvényesíti. A szabályozásváltozásnak a gazdálkodásra jelentős hatása lehet, különösen akkor, ha a vevő, a megrendelő nem tud vagy nem akar fizetni. A leírtakból következik, ha a bíróság (a hatóság) jogerőre emelkedett határozata alapján történik az egyéb bevétel elszámolása, akkor az általános követelmény (a pénzügyi rendezéshez, az adóbevallásba történő beállításhoz kötött elszámolás) nem teljesülhet. Így az egyéb bevételekre vonatkozó előírásokat módosítani kellett azzal, hogy az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha az Szt., illetve más jogszabály eltérően rendelkezik. Sok vita forrása volt az, […]