Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál


Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. július 21-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2253

[…] tőke csökkenéseként a névértéknek megfelelő összeget), az eredménytartalék változásaként a névérték és a vagyonmérleg szerinti eszközérték (az anyavállalati részesedés értéke) különbözetét. Az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezetében (végleges vagyonmérlegében) kimutatott eredménytartalék (az előbbi korrekció után), illetve tőketartalék a beolvadás után is a vagyonmérleg-tervezetében (végleges vagyonmérlegben) mint eredmény-, illetve tőketartalék kerül kimutatásra. Az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében (végleges vagyonmérlegében) a fenti tételeknek a "különbözetek" oszlopába történő beállításával a halmozódások kiszűrésre kerülnek. Nyilvánvaló, hogy ezen vagyonmérleg-tervezet (végleges vagyonmérleg) harmadik oszlopában már nem szerepel sem az anyavállalatnál kimutatott leányvállalati részesedés, sem a leányvállalat jegyzett tőkéjéből az anyavállalati részesedésre jutó hányad. Nincsen akadálya annak, hogy a beolvadás a kérdésben leírt esetben is tőkekivonás nélkül valósuljon meg. Az anyavállalat dönthet úgy is, hogy leszállítja a leányvállalat jegyzett tőkéjét a Gt.-ben meghatározott minimális jegyzett tőke összegéig, akár a beolvadás előtt, akár az átalakulással egyidejűleg. A leányvállalat természetesen saját jegyzett tőkéjét nem szállíthatja le, különösen úgy nem, hogy az anyavállalat pedig a jegyzett tőkén felüli saját tőkét kivonja. Tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetén természetesen csökken az anyavállalatnál lévő leányvállalati részesedés értéke is, és csökken a leányvállalat jegyzett tőkéje és a jegyzett tőke csökkenésével arányosan az eredménytartalék is, a tőketartalék is. Tehát a részesedés nem lesz azonos a rá jutó leányvállalati saját tőke összegével. Az anyavállalat a jegyzett tőkén felüli vagyont csak a tőkekivonással járó tőkeleszállításkor tudja kivonni, illetve az eredménytartalékot osztalék formájában, ha egyébként az osztalékkifizetés egyéb feltételei teljesülnek. Amennyiben a tőkekivonással történő tőkeleszállítást az átalakulással egyidejűleg hajtják végre, akkor az anyavállalati részesedésnek a leányvállalati jegyzett tőkével (illetve eredménytartalékkal) szembeni – az előbbiekben leírt – kivezetése után további teendő nincs. Ha az anyavállalaton kívül más […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.