Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén
Kérdés
"A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. augusztus 11-én (111. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2280
[…] piaci értékük a könyv szerinti értéket lényegesen meghaladja [Szt. 137. §-ának (3) bekezdése]. Az átértékelést minden esetben indokolni kell, és megfelelően alá kell támasztani. Az ingatlan vagyonmérlegben történő átértékelése esetén - tekintettel arra, hogy "A" cég az üzleti vagy cégértéket teljes egészében a megvásárolt "B" cégben lévő ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci értéke miatt mutatja ki – az átalakulás során a befektetés értékét és a kapcsolódó üzleti vagy cégértéket – a beolvadó "B" cég adatainak nyilvántartásba vételét követően a saját tőkével szemben ki kell vezetni az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése, illetve a 139. §-ának (4) bekezdése alapján. A Tao-tv. az átalakulással kapcsolatos adózási szabályokat a 16. §-ban szabályozza. E § (2) bekezdésének d) pontja szerint az átértékelés különbözetével a jogelődnek (a megszűnő "B" cégnek) kell módosítania (a kérdésben szereplő esetben növelnie) az adóalapját. Ugyanakkor a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdése lehetőséget ad a jogelődnek, hogy eltekintsen az adózás előtti eredménynöveléstől. Ennek azonban feltétele, hogy – a jogutód a társasági szerződésben (alapító okiratban) kötelezettséget vállaljon arra, hogy a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg; – a jogelőd (kiválás, részleges átalakulás esetén a jogutód) a választását – a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt, valamint a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve – az átalakulás adóévéről szóló bevallásában jelentse be az adóhatóságnak; – a jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartsa nyilván, és e nyilvántartásban tüntesse fel a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is. Ebben az esetben a kivezetett üzleti vagy cégértéket az "A" társaság – jogutódként – az eredetileg meghatározott bekerülési értéket alapul véve értékcsökkenési […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. augusztus 11-én (111. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2280
[…] piaci értékük a könyv szerinti értéket lényegesen meghaladja [Szt. 137. §-ának (3) bekezdése]. Az átértékelést minden esetben indokolni kell, és megfelelően alá kell támasztani. Az ingatlan vagyonmérlegben történő átértékelése esetén - tekintettel arra, hogy "A" cég az üzleti vagy cégértéket teljes egészében a megvásárolt "B" cégben lévő ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci értéke miatt mutatja ki – az átalakulás során a befektetés értékét és a kapcsolódó üzleti vagy cégértéket – a beolvadó "B" cég adatainak nyilvántartásba vételét követően a saját tőkével szemben ki kell vezetni az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése, illetve a 139. §-ának (4) bekezdése alapján. A Tao-tv. az átalakulással kapcsolatos adózási szabályokat a 16. §-ban szabályozza. E § (2) bekezdésének d) pontja szerint az átértékelés különbözetével a jogelődnek (a megszűnő "B" cégnek) kell módosítania (a kérdésben szereplő esetben növelnie) az adóalapját. Ugyanakkor a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdése lehetőséget ad a jogelődnek, hogy eltekintsen az adózás előtti eredménynöveléstől. Ennek azonban feltétele, hogy – a jogutód a társasági szerződésben (alapító okiratban) kötelezettséget vállaljon arra, hogy a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg; – a jogelőd (kiválás, részleges átalakulás esetén a jogutód) a választását – a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt, valamint a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve – az átalakulás adóévéről szóló bevallásában jelentse be az adóhatóságnak; – a jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartsa nyilván, és e nyilvántartásban tüntesse fel a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is. Ebben az esetben a kivezetett üzleti vagy cégértéket az "A" társaság – jogutódként – az eredetileg meghatározott bekerülési értéket alapul véve értékcsökkenési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
