Határidős leszállítási ügyletek elszámolása
Kérdés
A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 29-én (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2354
[…] tőzsdén kötött ellenügylet vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés esetén, valamint az opció lehívásakor) a kötési ár és a záráskori piaci ár – tőzsdei ügylet esetén – a tőzsdei elszámolóár közötti különbözet (tőzsdei ügylet esetén ez az árkülönbözet) felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumot, egyéb árut nem szállítják le, nem adják át. A határidős ügyletek két alapeseténél abban van a lényeges eltérés, hogy – a leszállítási (delivery) ügyletek esetén az ügylet tárgyát az ügylet zárásakor (a lejáratkor) a kötési áron ténylegesen leszállítják, átadják, azaz a számviteli elszámolás szempontjából eladják, illetve megvásárolják, míg – az elszámolási ügyletek esetén az ügylet tárgyát az ügylet zárásakor (a lejáratkor, de a zárás például tőzsdén kötött ellenügylettel előbbre hozható!) nem szállítják le, nem adják át, csak a kötési ár és a piaci ár (tőzsdei elszámolóár) közötti különbözetet rendezik pénzügyileg, amelyet az, aki kapja, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, aki fizeti, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el. Tőzsdei (ideértve az árutőzsdét is) ügyletek esetén a felek a kötés nagyságától függő mértékben az ügylet biztosítékaként pénzügyi fedezetet, illetve alapletétet kötelesek befizetni, amely összegek az ügylet zárásakor a felek részére visszafizetésre kerülnek. Tőzsdei ügyletek esetén a lejárati idő alatt az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru (tárgyiasult termék) napi tőzsdei elszámolóára (piaci ára) és kötési ára közötti különbözet összegében a felek árkülönbözetet fizetnek egymásnak az elszámolóházon és általában a hitelintézeten keresztül. A pénzügyi fedezet, az alapletét, az árkülönbözet elszámolását részletesen tartalmazza a Számviteli Levelek 104. számában a 2129. kérdésre adott válasz. Az előbbieken túlmenően számviteli feladat, hogy a határidős ügylet a kötésekor a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba fel kell venni a határidős vételi, illetve eladási kötelezettséget a kötési ár összegében, és az ügylet zárásáig itt kell kimutatni. A leszállítási (delivery) ügyletek esetén az ügylet zárásáig további számviteli feladat nincs. Az ügylet zárásakor az eladó elszámolja az értékesítést a kötési áron, a vevő pedig a beszerzést szintén kötési áron. Számviteli elszámolás a már hivatkozott 2129. kérdésre adott válaszban. A mérlegfordulónapig nem teljesített – le nem zárt - határidős leszállítási ügyletek esetében tehát sem a mérlegfordulónaphoz, sem a mérlegkészítés időpontjához nem kapcsolódik […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 29-én (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2354
[…] tőzsdén kötött ellenügylet vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés esetén, valamint az opció lehívásakor) a kötési ár és a záráskori piaci ár – tőzsdei ügylet esetén – a tőzsdei elszámolóár közötti különbözet (tőzsdei ügylet esetén ez az árkülönbözet) felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumot, egyéb árut nem szállítják le, nem adják át. A határidős ügyletek két alapeseténél abban van a lényeges eltérés, hogy – a leszállítási (delivery) ügyletek esetén az ügylet tárgyát az ügylet zárásakor (a lejáratkor) a kötési áron ténylegesen leszállítják, átadják, azaz a számviteli elszámolás szempontjából eladják, illetve megvásárolják, míg – az elszámolási ügyletek esetén az ügylet tárgyát az ügylet zárásakor (a lejáratkor, de a zárás például tőzsdén kötött ellenügylettel előbbre hozható!) nem szállítják le, nem adják át, csak a kötési ár és a piaci ár (tőzsdei elszámolóár) közötti különbözetet rendezik pénzügyileg, amelyet az, aki kapja, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, aki fizeti, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el. Tőzsdei (ideértve az árutőzsdét is) ügyletek esetén a felek a kötés nagyságától függő mértékben az ügylet biztosítékaként pénzügyi fedezetet, illetve alapletétet kötelesek befizetni, amely összegek az ügylet zárásakor a felek részére visszafizetésre kerülnek. Tőzsdei ügyletek esetén a lejárati idő alatt az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru (tárgyiasult termék) napi tőzsdei elszámolóára (piaci ára) és kötési ára közötti különbözet összegében a felek árkülönbözetet fizetnek egymásnak az elszámolóházon és általában a hitelintézeten keresztül. A pénzügyi fedezet, az alapletét, az árkülönbözet elszámolását részletesen tartalmazza a Számviteli Levelek 104. számában a 2129. kérdésre adott válasz. Az előbbieken túlmenően számviteli feladat, hogy a határidős ügylet a kötésekor a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba fel kell venni a határidős vételi, illetve eladási kötelezettséget a kötési ár összegében, és az ügylet zárásáig itt kell kimutatni. A leszállítási (delivery) ügyletek esetén az ügylet zárásáig további számviteli feladat nincs. Az ügylet zárásakor az eladó elszámolja az értékesítést a kötési áron, a vevő pedig a beszerzést szintén kötési áron. Számviteli elszámolás a már hivatkozott 2129. kérdésre adott válaszban. A mérlegfordulónapig nem teljesített – le nem zárt - határidős leszállítási ügyletek esetében tehát sem a mérlegfordulónaphoz, sem a mérlegkészítés időpontjához nem kapcsolódik […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
