Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. szeptember 9-én (227. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4711

[…] szerinti értékének kivezetése: T 8751 – K 372, – az eladott részvények kötési árfolyamon számított értékének elszámolása: T 366, 384 – K 9751, – majd az árfolyam-különbözet megállapítása: T 9751 – K 8751, a kisebbik összegében, – ez után a 8751. számlán maradó egyenleg árfolyamveszteség, illetve a 9751. számla egyenlege az árfolyamnyereség. A részvények vételekor: – a megvásárolt részvények állományba vétele a kötési árfolyamon: T 372 – K 478, 384. A részvények határidős ügylet keretében történő beszerzésekor a vevő tehát csak beszerzést számol el, ebből következően árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget csak akkor mutat ki, ha a leszállításos ügylet keretében beszerzett részvényeket értékesítette. Ha a határidős ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letétfizetésre, a piaci ár és a kötési ár különbözetére stb., kivéve az opciós díjat) kerül sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget a határidős ügylettel kapcsolatos követelésként (T 367 – K 384), a befolyt pénzösszeget a határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként (T 384 – K 477) kell kimutatni. Leszállításos határidős ügyletek esetén az így fizetett, illetve befolyt összeget általában pénzvisszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kell a könyvekből kivezetni, de a beszerzés pénzügyi rendezésébe is beszámítható, eredményre gyakorolt hatása nem lehet. A leszállításos határidős – még nem teljesített – ügyletek esetében sem a mérlegfordulónaphoz, sem a mérlegkészítés időpontjához nem kapcsolódik értékelési és ebből adódóan elszámolási kötelezettség. (A mérlegen kívüli követelések, illetve kötelezettségek között kell azokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatni!) A számviteli előírásokból az következik, hogy a határidős ügyletek eredményre gyakorolt hatását a határidő bekövetkezésekor (az ügylet lezárásakor) egyedi ügyletenként kell megállapítani, és elkülönítetten ügyletenként a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között. Így az egyik ügylet árfolyamnyereségét nem lehet a másik ügylet árfolyamveszteségének kompenzálására felhasználni. Így az eva alapja megállapítása során a 9751. számlán kimutatásra kerülő, egyedi ügyletenként megállapított árfolyamnyereséget számításba kell venni, az nem csökkenthető a 8751. […]