Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 13-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2361

[…] meghatározza a pénztárban elhelyezhető pénz keretösszegét is. (Például a mások által is használt helyiségben elhelyezett kétzáras, betörésbiztos páncélszekrény nem ad olyan biztonságot, mint ha az csak az ügyvezető által kizárólagosan használt helyiségben van, és ez utóbbi helyiség riasztóberendezéssel, bejárata pedig biztonsági zárral ellátott vasajtó.) A feltételek függvényében kell a pénztárban tartható készpénz legmagasabb összegét meghatározni. Ez különösen fontos akkor, ha betörés, lopás vagy sikkasztás történt: a keretösszeget meghaladó készpénz hiányáért a felelősség egyértelműen a cég vezetését terheli. A pénztári pénzkezelés bizonylatai Az Szt. 165. §-a alapján valamennyi pénz- és értékmozgást bizonylattal alátámasztva és késedelem nélkül kell a könyvekben rögzíteni. Ez érvényes a "kis cégek"-re is. Természetesen a szabályozás során a sajátosságokat figyelembe kell venni. A pénztárban készpénzbevétel lehet a bankszámláról felvett összeg, az elszámolásra átadott és visszafizetett készpénz, az értékesítéshez kapcsolódó készpénzbefizetések, egyéb befizetések. Ezeket a pénztári befizetéseket dokumentálhatja a készpénzfelvétel banki alapbizonylata, az egyéb bevétel belső bizonylata, amelyeket folyamatos sorszámozással kell szigorú számadási kötelezettség alá vonni, az ügyvezető által kiállított szigorú számadási kötelezettség alá vont egyszerűsített számla, a pénztárgép ellenőrző szalagja stb. Nincs kötelező előírás arra, hogy a pénztárba befizetett összegről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A pénztárból kifizetést teljesíteni a kapott készpénzes (egyszerűsített) számla, a bankszámlára történő készpénzbefizetés alapbizonylata, az egyéb pénzkiadások belső bizonylata alapján lehet, amelyeket folyamatos sorszámozással kell szigorú számadási kötelezettség alá vonni (tehát kiadási pénztárbizonylat sem kell). A pénzkezelési szabályzatban kell mindezt rögzíteni. Pénztárból történő kifizetéskor a bizonylaton fel kell tüntetni a sorszámon kívül a kifizetés keltét, és alá kell írni a bizonylatot a pénzkezelést végző személynek és a pénzfelvevőnek (ez utóbbinál az azonosításához szükséges adatok feltüntetésével). Ha az ügyvezető egyben a pénztáros is, akkor értelmetlen külön utalványozóról, engedélyezőről beszélni, az ellenőrzési feladatok pedig a könyvelést megelőzően is elvégezhetők. Nem lehet eltekinteni attól, hogy a pénzforgalomról nyilvántartást kell vezetni. Ugyanis folyamatosan, naprakészen tudni kell dokumentálni, hogy a pénztárban mennyi készpénznek kell lennie. (Az ügyvezetőnek önmagát is ellenőriznie kell, de számítania kell külső ellenőrzésre is!) A pénzforgalomról (a szabályszerűen bizonylatolt pénztári tételekről, bevételekről, kiadásokról) folyamatosan, a felmerülés sorrendjében vezetett nyilvántartást (pénztárjelentést, pénztárkönyvet) a pénzforgalom nagyságának függvényében naponta vagy hetenként, de legalább havonta le kell zárni, meg kell állapítani a bevételek és a kiadások végösszegét, azok egyenlegét, a pénztárban lévő címletenkénti pénzállományt, az előző időszaki pénzállomány figyelembevételével a számszaki egyenleget, a pénztári nyilvántartás szerinti záró pénzkészletet össze kell hasonlítani a ténylegesen meglévő pénzkészlettel, és az esetleges eltérést vizsgálni kell. A pénztárkönyvben rögzített pénzkészlet meglétét az ügyvezető aláírásával igazolja. Amennyiben a "kis cég"-nél valutaforgalom is van, arról külön valuta-pénzforgalmi nyilvántartást kell vezetni valutanemenként külön-külön. A […]