Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás
Kérdés
Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 24-én (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2411
[…] ellenértéket csak január hónapban szabad árbevételként elszámolni, az időbeli elhatárolás fel sem merülhet. Mikor kell az árbevételt, a bevételt időbelileg elhatárolni? Vásárolt és saját termelésű készletek számlázott, készpénzzel ki nem egyenlített, áfa nélküli ellenértékét mindig a számla alapján – a teljesítés időszakában – a vevőkkel szemben kell árbevételként elszámolni. (A készpénzzel kiegyenlített ellenértéket a pénzügyi rendezéskor a pénztárral szemben kell árbevételként, illetve fizetendő áfaként elszámolni.) Az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben árbevételt folyamatos szolgáltatásnyújtás esetében és csak akkor kell elszámolni, ha a nyújtott szolgáltatás ellenértékének számlázása – szerződés, megállapodás alapján – csak később esedékes. A bérleti szerződés például rendelkezhet úgy, hogy a decemberi-januári bérleti díjat a bérbeadó csak január végével számlázza. Ez esetben a bérbeadó a decemberi bérleti díjat árbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben számolja el. Hasonló módon az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben számolja el a közüzemi szolgáltató például a decemberi áramfogyasztást árbevételként, mivel a tényleges fogyasztás alapján történő számlázás csak a januárban mért mennyiségek alapján januárban vagy februárban esedékes. Az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni a december 31-éig terjedő időszakra járó kamatbevételt akkor, ha a kamatjóváírás időpontja (a lekötés időtartamának függvényében) csak a mérlegfordulónap után esedékes. Itt kell megjegyezni, az aktív időbeli elhatárolások bizonylata általában nem a kibocsátott számla, hanem a folyamatos szolgáltatást alátámasztó szerződés, megállapodás, illetve a fogyasztást dokumentáló egyéb belső bizonylat. A leírtak alapján a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás csak szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén lehetséges, és csak akkor, ha az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másik üzleti évre áthúzódik, és az üzleti évekre jutó szolgáltatás értéke a vonatkozó szerződések alapján […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 24-én (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2411
[…] ellenértéket csak január hónapban szabad árbevételként elszámolni, az időbeli elhatárolás fel sem merülhet. Mikor kell az árbevételt, a bevételt időbelileg elhatárolni? Vásárolt és saját termelésű készletek számlázott, készpénzzel ki nem egyenlített, áfa nélküli ellenértékét mindig a számla alapján – a teljesítés időszakában – a vevőkkel szemben kell árbevételként elszámolni. (A készpénzzel kiegyenlített ellenértéket a pénzügyi rendezéskor a pénztárral szemben kell árbevételként, illetve fizetendő áfaként elszámolni.) Az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben árbevételt folyamatos szolgáltatásnyújtás esetében és csak akkor kell elszámolni, ha a nyújtott szolgáltatás ellenértékének számlázása – szerződés, megállapodás alapján – csak később esedékes. A bérleti szerződés például rendelkezhet úgy, hogy a decemberi-januári bérleti díjat a bérbeadó csak január végével számlázza. Ez esetben a bérbeadó a decemberi bérleti díjat árbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben számolja el. Hasonló módon az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben számolja el a közüzemi szolgáltató például a decemberi áramfogyasztást árbevételként, mivel a tényleges fogyasztás alapján történő számlázás csak a januárban mért mennyiségek alapján januárban vagy februárban esedékes. Az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni a december 31-éig terjedő időszakra járó kamatbevételt akkor, ha a kamatjóváírás időpontja (a lekötés időtartamának függvényében) csak a mérlegfordulónap után esedékes. Itt kell megjegyezni, az aktív időbeli elhatárolások bizonylata általában nem a kibocsátott számla, hanem a folyamatos szolgáltatást alátámasztó szerződés, megállapodás, illetve a fogyasztást dokumentáló egyéb belső bizonylat. A leírtak alapján a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás csak szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén lehetséges, és csak akkor, ha az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másik üzleti évre áthúzódik, és az üzleti évekre jutó szolgáltatás értéke a vonatkozó szerződések alapján […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
