Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése
Kérdés
A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 16-án (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2520
[…] használatától független árbevételhez kötése már nem támasztható alá. Amennyiben a földterületet agyagkibányászásra rendelkezésre bocsátóval a kérdező cég olyan szerződést köt, amely a kérdező cég számára biztosítja a jogot, hogy az adott területen 10 évig agyagot bányásszanak, akkor a kérdező cég nem bérleti díjat fizetett előre, hanem használati, hasznosítási jogot szerzett, amelyet mint vagyoni értékű jogot mutat ki a tárgyi eszközök között. Az így kimutatott vagyoni értékű jognál terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét pedig nem a bekerülési érték százalékában kell meghatározni, hanem a várhatóan kibányászásra kerülő agyag 1 m3-ére vetítetten. (A vagyoni értékű jog bekerülési értékének és a várhatóan kibányászásra kerülő összes agyag m3-ben kifejezett mennyiségének a hányadosaként határozható meg.) Ez esetben a ténylegesen kibányászott agyagmennyiség és az 1 m3 agyagra jutó értékcsökkenési leírás szorzata adja meg az időszakot terhelő költségösszeget. Ha a kibányászott mennyiség értékesítésre is került, akkor a földterület használatáért, hasznosításáért fizetett és vagyoni értékű jogként kimutatott bekerülési érték az árbevételhez kapcsoltan (közvetetten) kerül a kitermelés időszaka alatt elszámolásra. A földvédelmi járulék idegen ingatlanon (a földterületen) végzett beruházásnak minősíthető. A villamos vezeték áthelyezése – amennyiben azt az áramszolgáltatónak nem kellett átadni – önálló tárgyi eszköznek minősül, és nem idegen ingatlanon végzett beruházás. A villamos vezeték […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 16-án (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2520
[…] használatától független árbevételhez kötése már nem támasztható alá. Amennyiben a földterületet agyagkibányászásra rendelkezésre bocsátóval a kérdező cég olyan szerződést köt, amely a kérdező cég számára biztosítja a jogot, hogy az adott területen 10 évig agyagot bányásszanak, akkor a kérdező cég nem bérleti díjat fizetett előre, hanem használati, hasznosítási jogot szerzett, amelyet mint vagyoni értékű jogot mutat ki a tárgyi eszközök között. Az így kimutatott vagyoni értékű jognál terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét pedig nem a bekerülési érték százalékában kell meghatározni, hanem a várhatóan kibányászásra kerülő agyag 1 m3-ére vetítetten. (A vagyoni értékű jog bekerülési értékének és a várhatóan kibányászásra kerülő összes agyag m3-ben kifejezett mennyiségének a hányadosaként határozható meg.) Ez esetben a ténylegesen kibányászott agyagmennyiség és az 1 m3 agyagra jutó értékcsökkenési leírás szorzata adja meg az időszakot terhelő költségösszeget. Ha a kibányászott mennyiség értékesítésre is került, akkor a földterület használatáért, hasznosításáért fizetett és vagyoni értékű jogként kimutatott bekerülési érték az árbevételhez kapcsoltan (közvetetten) kerül a kitermelés időszaka alatt elszámolásra. A földvédelmi járulék idegen ingatlanon (a földterületen) végzett beruházásnak minősíthető. A villamos vezeték áthelyezése – amennyiben azt az áramszolgáltatónak nem kellett átadni – önálló tárgyi eszköznek minősül, és nem idegen ingatlanon végzett beruházás. A villamos vezeték […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
