Jogerőre emelkedett peresített követelés könyvelése
Kérdés
A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 14-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3170
[…] főszabályként azzal, hogy a megítélt követeléseket árbevételként, egyéb bevételként 2007. évre kell elszámolni. A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a jogerőre emelkedett bírósági ítéletet általában nem lehet a mérlegfordulónappal lezárásra kerülő üzleti évre (az adott esetben 2006. évre) elszámolni. Azért említettük, hogy főszabályként, illetve általában, mert ez alól lehet kivétel is. A kérdésben foglaltakhoz visszatérve: a bírósági ítélet a volt bérlőt – 6 millió forint bérleti díj, – 2 millió forint kamat, továbbá – 2004. februártól a pénzügyi rendezésig számított késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Egyértelmű, hogy a bérleti díjat 2007-ben számlázni kell a bérlő felé, és árbevételként el kell számolni, 2007-ben kell a fizetendő áfát áfafizetési kötelezettségként (ha áfaköteles) kimutatni. Az egy összegben megítélt kamatot is 2007-ben kell elszámolni, de nem kamatbevételként (hiszen nem pénzkölcsönzéshez kapcsolódik), hanem az egyéb bevételek között, mint kapott kártérítést. A késedelmi kamat vonatkozásában a bírósági ítélet csak a fizetési kötelezettséget írta elő, annak nagysága az idő függvényében változik. Ebből következően, az általános szabályt alkalmazva indokolt eljárni, azaz csak akkor kell könyvelni egyéb bevételként a késedelmi kamatot, ha azt a tételt, ami miatt a késedelmi […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 14-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3170
[…] főszabályként azzal, hogy a megítélt követeléseket árbevételként, egyéb bevételként 2007. évre kell elszámolni. A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a jogerőre emelkedett bírósági ítéletet általában nem lehet a mérlegfordulónappal lezárásra kerülő üzleti évre (az adott esetben 2006. évre) elszámolni. Azért említettük, hogy főszabályként, illetve általában, mert ez alól lehet kivétel is. A kérdésben foglaltakhoz visszatérve: a bírósági ítélet a volt bérlőt – 6 millió forint bérleti díj, – 2 millió forint kamat, továbbá – 2004. februártól a pénzügyi rendezésig számított késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Egyértelmű, hogy a bérleti díjat 2007-ben számlázni kell a bérlő felé, és árbevételként el kell számolni, 2007-ben kell a fizetendő áfát áfafizetési kötelezettségként (ha áfaköteles) kimutatni. Az egy összegben megítélt kamatot is 2007-ben kell elszámolni, de nem kamatbevételként (hiszen nem pénzkölcsönzéshez kapcsolódik), hanem az egyéb bevételek között, mint kapott kártérítést. A késedelmi kamat vonatkozásában a bírósági ítélet csak a fizetési kötelezettséget írta elő, annak nagysága az idő függvényében változik. Ebből következően, az általános szabályt alkalmazva indokolt eljárni, azaz csak akkor kell könyvelni egyéb bevételként a késedelmi kamatot, ha azt a tételt, ami miatt a késedelmi […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
