100 talált állásfoglalás a késedelmi pótlék kifejezésre

Kérdés: Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett a 2025. évi nyereség terhére 300 M Ft összegben ingatlanberuházásra, jóváhagyott építési engedély birtokában. A tervet a városi tervtanács keresztülhúzta, hogy a városképbe nem illik bele az adott épület, mindezt a beszámoló beadási határideje után. Mivel nem tud építkezni, emiatt nincs szükség a fejlesztési tartalékra. Vissza lehet-e fizetni hamarabb a fejlesztési tartalékot a 4 éves határidő letelte előtt, mivel rajta kívül álló ok miatt következett be? Ha igen, milyen szankciók mellett?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház 2024-ben 12 db ventilátort vásárolt 6 millió forintért. A számlázott értéket költségként számolták el. A ventilátorokat 2024. szeptember 1-jén üzembe helyezték, de a tárgyi eszközök közé nem vették fel, így értékcsökkenést sem számoltak el. A 2024. évi eredmény 6 millió Ft költséget tartalmaz. Melyek a jelentős összegű hiba rendező tételei a tárgyévben, továbbá az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Mivel a 2025. tárgyév oszlopában csak a hibahatástól mentesített összeg szerepelhet, hogyan fog kinézni a tárgyévi mérlegoszlop tárgyi eszköz sora, ha más tárgyi eszköz nem lett vásárolva? A középső oszlopban a megelőző év módosítása már szerepel, így a tárgyévi érték negatív lenne az időközben elszámolt értékcsökkenés következtében, hiszen a tárgyévi eszközmérlegben szereplő eszközérték alacsonyabb, mint a megelőző évi.

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?

Kérdés: A NAV 2024. november 15-én fogja előírni a 2023. évi késedelmi pótlékot. A beszámolókészítés időszakában már letölthető a NAV várható késedelmipótlék-prognózisa. A prognózisban megállapított késedelmi pótlék könyvelhető-e a 2023. évre?

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.

Kérdés: Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?

Kérdés: Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.