Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei


A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3190

[…] pénzeszközök csökkenésével szemben (T 373 – K 384, 381). Önmagában a visszavásárlás a kft.-nél adófizetési kötelezettség keletkezésével nem járt. Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint értékpapírnak minősül a kft.-üzletrész is. Az Szja-tv. 67. §-ának 2004-2005-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. (Ha az adott esetben az üzletrész megszerzésének értéke a névértéknek megfelelő összeg volt, akkor az árfolyamnyereségből származó jövedelem 2004-ben 4 940 000 forint, 2005-ben 9 880 000 forint volt.) Az Szja-tv. 67. §-ának (5) bekezdése szerint a kifizetőnek (az adott esetben a kft.-nek) az árfolyamnyereség adóját a kifizetés időpontjában meg kellett állapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. A kérdés erről nem szól, feltételezzük, hogy a kft. e szerint járt el. (Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adója 2004-ben 20 százalék volt, 2005-ben 25 százalék.) A 2004-2005. években hatályos Gt. 143. §-ának (3) bekezdése szerint: a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A Gt. hivatkozott előírásait az adott esetben a kft. megsértette, mivel a 2004-ben visszavásárolt üzletrészt egy éven belül nem adta el, nem adta át a megmaradó tagoknak térítés nélkül, illetve nem vonta be. (A kérdés feltevésének időpontja alapján valószínű, hogy a 2005-ben visszavásárolt üzletrész sem került egy éven belül térítés nélkül átadásra!) Az előbbiek figyelembevétele mellett feltételezzük, hogy a magánszemély tagok részére történő térítés nélküli átadás a törzsbetétek arányában történt. A magánszemély tagoknak térítés nélkül átadott üzletrészek bekerülési (visszavásárlási) értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 551 – K 373), a lekötött eredménytartalékot fel kell oldani (T 414 – K 413). A kft.-nél az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, feltételezve, hogy a visszavásárlási ár piaci árnak minősíthető (például azért, mert a visszavásárlási árnak a névértékhez viszonyított aránya [az adott esetben 8333 százalék] lényegesen nem tér el a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányától, de erre vonatkozóan a kérdésben nincs adat). A természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrész személyi jövedelemadóztatását […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.