Betanulás költségei és azok adóterhei
Kérdés
Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3192
[…] természetbeni juttatásnak minősül. Ha a kiküldetést teljesítő magánszemély részére a kifizető a nevére szóló számla alapján szállást biztosít, akkor ez nem számít bevételnek a magánszemélynél, illetőleg ugyanez a helyzet, ha a magánszemély előlegezi meg a szállás költségét, és azt a kifizető utólag téríti meg (szintén a nevére szóló számla, bizonylat alapján) a magánszemélynek. Nem kell vizsgálni, hogy a szálláshely árában felszámítják-e a reggeli étkezés ellenértékét vagy sem, erről a törvény nevesítetten is rendelkezik. Elfogadható megoldás az is, hogy a kifizető akár a magánszemély nevére szóló bizonylat alapján téríti meg a szállás ellenértékét. Adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés. Munkásszálláson történő elhelyezésnek minősül a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Az étkezési költségekkel kapcsolatosan a munkáltató által elrendelt kiküldetés esetén a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20). Korm. rendelet szabályozza. E szerint a kiküldetésben lévő munkavállaló élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére a kiküldetés időtartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíjat számla (egyszerűsített számla) alapján, vagy költségátalányban lehet elszámolni. Ha a a munkáltató költségátalányt fizet, akkor napi 500 forintot lehet elszámolni. Ha a dolgozó rendszeres kiküldetést teljesít, akkor a munkáltató havi átalányt is megállapíthat. A havi átalány összegét az egy napra megállapított napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. Ha a kiküldetésben töltött idő több mint 6 óra, akkor a napidíj számításánál egy napnak kell tekinteni a távollétet. Ha a távollét ezen belül van, akkor nem számolható el a napidíj-költségátalány. Nem számolható el napidíj-költségátalány akkor sem, ha a kiküldetés helyén a munkáltató biztosítja a dolgozó élelmezését. Ha munkáltató a magánszemélynek nem a kormányrendeletben meghatározott mértékben téríti a kiküldetés időtartamára az élelmezési költségeit, a következőket kell figyelembe venni: a […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*