Termékben adott engedmény
Kérdés
Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3796
[…] -461 Ft = -2 768 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + áfa 540 Ft = 3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft + áfa 41 200 Ft = 247 200 Ft Eseti megállapodás esetén a számviteli, az Áfa-tv.-beli előírásoknak a leírt elszámolás teljes mértékben megfelel. Amennyiben az engedmény nem eseti megállapodáson alapul, hanem az éves (vagy időszaki) forgalom alapján kerül meghatározásra, akkor a forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény elszámolásának, adózásának szabályait indokolt alkalmazni. Az Szt. alapján a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott engedmények szerződés szerinti összegeit az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. A számviteli előírások szerint tehát az elszámolás feltétele a pénzügyi rendezés (T 864 – K 384, illetve T 384 – K 964, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti pénzügyi rendezéskor: T 864 – K 4821, illetve T 3923 – K 964). Felmerülhet a kérdés: a pénzügyi rendezést későbbi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás beszámításával el lehet-e kerülni? A szabályozás feltételezi, hogy az utólag adott/kapott engedmények feltételeit, az engedmény meghatározásának módszerét szerződésben rögzítették. Ezen feltételek között az is szerepelhet, hogy az utólag járó engedmények pénzügyi rendezését az engedmény megállapítása utáni vásárlások fizetendő összegébe beszámítják. Az elszámolási időszak végén a szerződésben rögzített feltételek teljesítését ellenőrzik, írásba foglalják, meghatározzák az engedmény konkrét összegét, és írásban rögzítik, hogy az ezt követően történő vásárlások ellenértékének kiegyenlítésébe az engedmény összegét beszámítják. (Valójában a megrendelt termék mennyiségéhez kötődik az engedmény összege, amelynek ellenében termékértékesítés történik!) Az engedmény megállapítását követő vásárláskor az eladó (az engedményt adó) szabályszerű számlát állít ki az értékesítésről az áfa felszámításával, megállapítva a számla szerinti végösszeget is. A számlán – az írásbeli megállapodásra hivatkozással – külön fel kell tüntetni a fizetendő összeget (a számla végösszegének és a fizetendő összegbe beszámításra kerülő engedménynek a különbözetét) is. Az eladó ezen számla alapján árbevételt, fizetendő […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3796
[…] -461 Ft = -2 768 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + áfa 540 Ft = 3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft + áfa 41 200 Ft = 247 200 Ft Eseti megállapodás esetén a számviteli, az Áfa-tv.-beli előírásoknak a leírt elszámolás teljes mértékben megfelel. Amennyiben az engedmény nem eseti megállapodáson alapul, hanem az éves (vagy időszaki) forgalom alapján kerül meghatározásra, akkor a forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény elszámolásának, adózásának szabályait indokolt alkalmazni. Az Szt. alapján a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott engedmények szerződés szerinti összegeit az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. A számviteli előírások szerint tehát az elszámolás feltétele a pénzügyi rendezés (T 864 – K 384, illetve T 384 – K 964, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti pénzügyi rendezéskor: T 864 – K 4821, illetve T 3923 – K 964). Felmerülhet a kérdés: a pénzügyi rendezést későbbi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás beszámításával el lehet-e kerülni? A szabályozás feltételezi, hogy az utólag adott/kapott engedmények feltételeit, az engedmény meghatározásának módszerét szerződésben rögzítették. Ezen feltételek között az is szerepelhet, hogy az utólag járó engedmények pénzügyi rendezését az engedmény megállapítása utáni vásárlások fizetendő összegébe beszámítják. Az elszámolási időszak végén a szerződésben rögzített feltételek teljesítését ellenőrzik, írásba foglalják, meghatározzák az engedmény konkrét összegét, és írásban rögzítik, hogy az ezt követően történő vásárlások ellenértékének kiegyenlítésébe az engedmény összegét beszámítják. (Valójában a megrendelt termék mennyiségéhez kötődik az engedmény összege, amelynek ellenében termékértékesítés történik!) Az engedmény megállapítását követő vásárláskor az eladó (az engedményt adó) szabályszerű számlát állít ki az értékesítésről az áfa felszámításával, megállapítva a számla szerinti végösszeget is. A számlán – az írásbeli megállapodásra hivatkozással – külön fel kell tüntetni a fizetendő összeget (a számla végösszegének és a fizetendő összegbe beszámításra kerülő engedménynek a különbözetét) is. Az eladó ezen számla alapján árbevételt, fizetendő […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
