Számlahelyesbítés módja


A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 11-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4184

[…] módosításáról gondoskodjon az adóalap utólagos csökkenésének megfelelően. A hivatkozottakból következik, hogy a korábban kibocsátott számlában szereplő adatok módosítására számlával egy tekintet alá eső okiratot (egyszerűbben helyesbítő, illetve sztornószámlát) kell kibocsátani, de a korábbitól eltérő tartalommal, és ebből következően eltérő formában. Azt kell feltételeznünk – a kérdésben foglaltakhoz kapcsolódóan –, hogy a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, és a számla jogszerűen került kibocsátásra. Ezt követően állapították meg, hogy az eladási árat helytelenül határozták meg, ebből következően az áfa megállapítása sem felel meg a törvényi előírásoknak. A hiba korrigálása érdekében számlával egy tekintet alá eső okiratot (az adott esetben helyesbítő számlát) kell kiállítani, amelynek az azonosító adatokon, a hivatkozáson túlmenően tartalmaznia kell annak az adatnak a megnevezését, amelyet a módosítás érint (például az érintett egységár-megnevezést), továbbá azt, hogy ez az adóalapot növeli vagy csökkenti, milyen összeggel növeli vagy csökkenti, annak mennyi az áfát érintő számszerű hatása. A leírtakból az következik – a korábbiaktól eltérően –, hogy a számszerűsített adatok vonatkozásában csak az eltérést, a különbözetet kell a helyesbítő számlának tartalmaznia, természetesen előjelhelyesen, azaz a csökkenést negatív előjellel, a növekedést előjel nélkül. A helyesbítő számlában lévő eltérés, különbözet jelentheti azt, hogy az eredeti számlában felszámított áfa csökken, de jelentheti azt is, hogy nő. Erre azért kell itt utalni, mert ha csökken az áfa, akkor azt az Áfa-tv. 78. §-a alapján abban az áfabevallási időszakban kell a fizetendő adót csökkentően figyelembe venni, amikor az ezt dokumentáló helyesbítő számla rendelkezésre áll. Ha nő az áfa, akkor viszont a fizetendő áfát arra az időszakra kell számításba venni, amely időszakban az eredeti áfafizetési kötelezettség keletkezett az Áfa-tv. 55-61. §-ai alapján (ez jellemzően önellenőrzést is jelent). Ha nem volt szerződés szerinti teljesítés, de a számlát kibocsátották, akkor a kibocsátott számlát sztornószámla kibocsátásával érvényteleníteni kell. A sztornószámlán lévő értékadatok negatív előjelűek, az eltérés, a különbözet az eredeti értékkel összegszerűen megegyezik. Itt jegyezzük meg, a könyvviteli nyilvántartásokban az adatok helyesbítését a helyesbítő számla alapján az eredeti, szerződés szerinti időponttal kell rögzíteni. (Ha az eredeti teljesítés időpontja az előző év(ek)ben volt, akkor a helyesbítést önellenőrzés keretében kell végrehajtani, hiszen más adónemeket is érinthet!) Ha a vevő a részére értékesített termék egy részét visszaszállítja, feltételezve, hogy az értékesítés számlázása jogszerű volt, akkor az eladónak helyesbítő számlát kell kiállítania, amely helyesbítő […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.