Visszterhes faktorálás
Kérdés
Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 3-án (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4620
[…] igazoló okmányok, mert a vevő szavatossági kifogást nyújtott be stb.). Ez esetben a korábbi követelésértékesítést sztornírozni kell az egyéb bevételek csökkentésével, a vevőkövetelést pedig az egyéb ráfordítások csökkentésével kell állományba venni, a faktoráláskori könyv szerinti értéken. Ha az ügyfél a követelés "eladási árát" teljes összegében nem kapja vissza, akkor a különbözetet, ha azt a bank nem bontja meg, kamatként (kamatráfordítás a faktordíj is) kell elszámolni. Ha megbontja, akkor annak megfelelően, de ez esetben is a faktordíj kamatráfordítás. A minősítés lehet az is, hogy a bank nem terheli vissza a követelést, hanem – külön szerződés (megállapodás) keretében – eladja az ügyfélnek az általa korábban vásárolt követelést, feltételezhetően az általa korábban alkalmazott vételárnál magasabb összegért (a különbözet a bank tevékenységének az ellenértéke!). Ez esetben az ügyfél a visszavett követelést a vásárolt követelések között veszi állományba a visszavételi áron. Visszavásárlás esetén a korábbi követelésértékesítés adatait nem kell korrigálni. Visszengedményezés […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 3-án (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4620
[…] igazoló okmányok, mert a vevő szavatossági kifogást nyújtott be stb.). Ez esetben a korábbi követelésértékesítést sztornírozni kell az egyéb bevételek csökkentésével, a vevőkövetelést pedig az egyéb ráfordítások csökkentésével kell állományba venni, a faktoráláskori könyv szerinti értéken. Ha az ügyfél a követelés "eladási árát" teljes összegében nem kapja vissza, akkor a különbözetet, ha azt a bank nem bontja meg, kamatként (kamatráfordítás a faktordíj is) kell elszámolni. Ha megbontja, akkor annak megfelelően, de ez esetben is a faktordíj kamatráfordítás. A minősítés lehet az is, hogy a bank nem terheli vissza a követelést, hanem – külön szerződés (megállapodás) keretében – eladja az ügyfélnek az általa korábban vásárolt követelést, feltételezhetően az általa korábban alkalmazott vételárnál magasabb összegért (a különbözet a bank tevékenységének az ellenértéke!). Ez esetben az ügyfél a visszavett követelést a vásárolt követelések között veszi állományba a visszavételi áron. Visszavásárlás esetén a korábbi követelésértékesítés adatait nem kell korrigálni. Visszengedményezés […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
