Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 2-án (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4828

[…] feltételezhetően – nyílt végű, devizaalapú pénzügyi lízingről van szó, amely esetben a tőketörlesztő részletnek az aktuális devizaárfolyamon számított értékét kellene egy összegben meghatározni, és az után az áfát felszámítani. A lízingcégek többsége (ideértve a kérdés szerinti bankot is) a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel összeegyeztethetetlen módon a tőketörlesztő részletet két tételben számlázza: a tőketörlesztő részlet szerződés szerinti devizaárfolyamán és külön tételben a szerződés szerinti és az aktuális devizaárfolyamok különbözetét, bár annak a számlán egy összegben kellene megjelenni. Ha a lízing nyílt végű, akkor a két tételben számlázott tőketörlesztő részlet mindkét eleme áfaköteles. Más a helyzet az építményadónál. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az ingatlan tulajdonosa a lízingbe adó bank, így az építményadót neki kell megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordítások között elszámolnia. Az építmény­adót az önkormányzat a bankra vetette ki. Az építményadó nem egy sajátos tevékenység ellenértéke, amelyet tovább lehet számlázni. Az építmény­adó – szolgáltatásközvetítéskénti - továbbszámlázása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert az nem minősíthető sem adóköteles termékértékesítésnek, sem adóköteles szolgáltatásnyújtásnak, […]