Támogatás vagy térítés nélküli átadás?
Kérdés
Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. augusztus 16-án (270. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5542
[…] szerződéssel, megállapodással kell alátámasztani. A szerződésből, a megállapodásból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a térítés nélküli átadás/átvétel milyen célból történt. Célszerű, ha a szerződés, a megállapodás elnevezése már utal erre: támogatási szerződés végleges juttatásról, támogatási szerződés a vállalkozási tevékenység költségeinek ellentételezésére. A végleges támogatás, juttatás formája lehet – a térítés – visszaadási kötelezettség – nélkül átadott/átvett immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet, de lehet követelés, befektetés, értékpapír is, – a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, – a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott/átvett pénzeszköz, – az elengedett kötelezettség, az átvállalt tartozás stb. A gazdálkodó szervezetek egymás között megállapodhatnak abban is, hogy az egyik vállalkozás a másik vállalkozás folyó gazdasági, termelőtevékenysége költségeinek, ráfordításainak egy részét – általában üzleti megfontolásból, a piacon való közös megjelenés érdekében stb. – szerződésben, megállapodásban magára vállalja (mert az adott termék várható eladási ára nem nyújt fedezetet a másik vállalkozásnál felmerülő költségekre, ráfordításokra), az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére támogatást, juttatást ad. Elvileg az előző bekezdésben felsorolt támogatási, juttatási forma bármelyikében megtehetné ezt. Megteheti, de az egyéb ráfordítások (az átvevőnél az egyéb bevételek) közötti elszámolásnak alapvető feltétele, hogy a támogatás, juttatás visszafizetési kötelezettség nélküli, azaz pénzeszköz legyen, továbbá kapcsolódjon az üzleti évhez (az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében). A támogatási szerződést – jellemzően – az alapítványok, közalapítványok, közhasznú szervezetek részére történő térítés nélküli eszközátadás, térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, végleges pénzeszközátadás esetében […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. augusztus 16-án (270. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5542
[…] szerződéssel, megállapodással kell alátámasztani. A szerződésből, a megállapodásból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a térítés nélküli átadás/átvétel milyen célból történt. Célszerű, ha a szerződés, a megállapodás elnevezése már utal erre: támogatási szerződés végleges juttatásról, támogatási szerződés a vállalkozási tevékenység költségeinek ellentételezésére. A végleges támogatás, juttatás formája lehet – a térítés – visszaadási kötelezettség – nélkül átadott/átvett immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet, de lehet követelés, befektetés, értékpapír is, – a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, – a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott/átvett pénzeszköz, – az elengedett kötelezettség, az átvállalt tartozás stb. A gazdálkodó szervezetek egymás között megállapodhatnak abban is, hogy az egyik vállalkozás a másik vállalkozás folyó gazdasági, termelőtevékenysége költségeinek, ráfordításainak egy részét – általában üzleti megfontolásból, a piacon való közös megjelenés érdekében stb. – szerződésben, megállapodásban magára vállalja (mert az adott termék várható eladási ára nem nyújt fedezetet a másik vállalkozásnál felmerülő költségekre, ráfordításokra), az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére támogatást, juttatást ad. Elvileg az előző bekezdésben felsorolt támogatási, juttatási forma bármelyikében megtehetné ezt. Megteheti, de az egyéb ráfordítások (az átvevőnél az egyéb bevételek) közötti elszámolásnak alapvető feltétele, hogy a támogatás, juttatás visszafizetési kötelezettség nélküli, azaz pénzeszköz legyen, továbbá kapcsolódjon az üzleti évhez (az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében). A támogatási szerződést – jellemzően – az alapítványok, közalapítványok, közhasznú szervezetek részére történő térítés nélküli eszközátadás, térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, végleges pénzeszközátadás esetében […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
