Könyvelői felelősség
Kérdés
A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. szeptember 6-án (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5555
[…] meghatározottak is, és minden további – kapcsolódó – feladat, amivel őt a megbízó a szerződésben megbízza!] A kft. képviselője hibát követett el akkor, amikor a könyvelővel írásban nem kötött szerződést. Ha a könyvelő csak a 2008. 12. 01-jétől keletkezett bizonylatokat, számlákat könyvelte, a decemberi bérszámfejtést végezte el, a decemberi bevallásokat nyújtotta be, írásbeli szerződés hiányában jogosan hivatkozhat arra, hogy csak ez volt a feladata. A megelőző könyvelőtől a bizonylatok átvétele nem jelenti azt, hogy azok könyvelésének helyességét is ellenőrizte, nem jelenti azt, hogy a december 1-je előtti könyvelés helyességéért is felelősséget vállal, e nélkül az éves beszámoló elkészítése pedig nem képzelhető el. Tehát írásban rögzíteni kellett volna, hogy a könyvelőnek nemcsak a decemberi bizonylatokat kell könyvelnie, de el kell készítenie az (egyszerűsített) éves beszámolót (nemcsak a mérleget) és a társaságiadó-bevallást is, nyilvánvalóan külön díjazás ellenében. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a könyvelővel 2009-ben sem kötöttek írásban részletes szerződést. Ebből következően mind a megbízó, mind a megbízott könyvelő szabadon értelmezi a szóban kötött szerződést. A könyvelő feladata – többek között – a könyvelés, de könyvelni csak szabályszerűen és a könyvelő rendelkezésére bocsátott bizonylat alapján lehet. Készpénzért ingatlant vásárolni csak akkor lehet, ha a társaságnak van készpénze. Ehhez viszont a készpénzt a társaság rendelkezésére kellett volna bocsátani, a taggal kötött kölcsönszerződés és a pénztárba történt befizetés bizonylatának a könyvelő rendelkezésére bocsátásával tudta volna csak a könyvelő könyvelni a pénzeszköz növekedését. Az ingatlan eladója által kiállított pénztári bevételi bizonylat és a kft. által kiállított […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. szeptember 6-án (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5555
[…] meghatározottak is, és minden további – kapcsolódó – feladat, amivel őt a megbízó a szerződésben megbízza!] A kft. képviselője hibát követett el akkor, amikor a könyvelővel írásban nem kötött szerződést. Ha a könyvelő csak a 2008. 12. 01-jétől keletkezett bizonylatokat, számlákat könyvelte, a decemberi bérszámfejtést végezte el, a decemberi bevallásokat nyújtotta be, írásbeli szerződés hiányában jogosan hivatkozhat arra, hogy csak ez volt a feladata. A megelőző könyvelőtől a bizonylatok átvétele nem jelenti azt, hogy azok könyvelésének helyességét is ellenőrizte, nem jelenti azt, hogy a december 1-je előtti könyvelés helyességéért is felelősséget vállal, e nélkül az éves beszámoló elkészítése pedig nem képzelhető el. Tehát írásban rögzíteni kellett volna, hogy a könyvelőnek nemcsak a decemberi bizonylatokat kell könyvelnie, de el kell készítenie az (egyszerűsített) éves beszámolót (nemcsak a mérleget) és a társaságiadó-bevallást is, nyilvánvalóan külön díjazás ellenében. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a könyvelővel 2009-ben sem kötöttek írásban részletes szerződést. Ebből következően mind a megbízó, mind a megbízott könyvelő szabadon értelmezi a szóban kötött szerződést. A könyvelő feladata – többek között – a könyvelés, de könyvelni csak szabályszerűen és a könyvelő rendelkezésére bocsátott bizonylat alapján lehet. Készpénzért ingatlant vásárolni csak akkor lehet, ha a társaságnak van készpénze. Ehhez viszont a készpénzt a társaság rendelkezésére kellett volna bocsátani, a taggal kötött kölcsönszerződés és a pénztárba történt befizetés bizonylatának a könyvelő rendelkezésére bocsátásával tudta volna csak a könyvelő könyvelni a pénzeszköz növekedését. Az ingatlan eladója által kiállított pénztári bevételi bizonylat és a kft. által kiállított […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
