Pótbefizetés nem a Gt. szerint


A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. december 13-án (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5667

[…] euróban kapott összeget a lekötött tartalékba könyvelte. Hová kellett volna könyvelnie, ha jogszerűen jár el? A tulajdonostól kapta, de nem lehet pótbefizetés, akkor célszerűen tagi kölcsönként kellett volna kimutatnia. Mivel nem ezt tette, a hibát önellenőrzés keretében kell korrigálnia.A tulajdonos euróban utalta át az összeget. Ha azt – helyesen – tagi kölcsönként mutatja ki a kft., akkor az Szt. 60. §-a alapján a mérlegfordulónapon értékelnie kellett volna az éppen aktuális választott árfolyamon. Tekintettel arra, hogy a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek esetében is csak 2011-ben kötelező a december 31-i választott euróárfolyamra átértékelni (előtte lehetett nem jelentősnek is minősíteni a különbözetet!), nem követ el jogsértést a kft., ha a lekötött tartalék csökkentésével kimutatott tagi kölcsönt ugyan a 2001. évi árfolyamon mutatja ki, de ezt követően a 2011. december 31-i választott euróárfolyamon át kellett értékelni, az átértékelésből adódó különbözet 2011. évi veszteség […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.