Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. december 11-én (317. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6507

[…] harmadik fél felé értékesíti, akkor a bérbevevőtől megvásárolt terméket értékesíti tovább, a bérbeadó számláz a harmadik fél felé (T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 261).A fentiekben leírt elszámolás mellett– a bérbeadónak követelése van a bérbevevővel szemben a haszonbér miatt és kötelezettsége a kapott termények piaci értéke összegében, és ezzel egyidejűleg– a bérbevevőnek követelése van a bérbeadóval szemben a termények értékesítéséből következően és kötelezettsége a haszonbér összegében.Mivel az előzőekben megjelölt követelések és kötelezettségek azonos összegűek, a két fél különmegállapodása alapján a bérbeadónál a bérbevevővel szembeni követelése a bérbevevővel szembeni kötelezettségével, a bérbevevőnél a bérbeadóval szembeni követelése a bérbeadóval szembeni kötelezettségével összevezethető (T 454 – K 311). Ha összevezetés után valamely számlának egyenlege lenne, azt pénzügyileg kell rendezni.Ha a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, a feles bérlettel kapcsolatos – előbbiek szerinti – gazdasági események csak az adózás előtti eredményt érintik, és így csak a társasági adó alapjára gyakorolt hatásukkal kell számolni.A bérbeadó magánszemély, a bérbevevő társaságA bérbeadó magánszemély lehet olyan természetes személy, akinél a termőföld bérbeadásából származó bevételének egésze külön adózó jövedelemként jelenik meg, lehet – esetleg – mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó. Tekintettel arra, hogy feles bérleti szerződés esetén a bérbe adó magánszemély a haszonbér fejében terményt kap, amelyet jellemzően nem saját célra használ fel, hanem értékesíteni fog, célszerű, ha kereskedelmi tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi.A feles bérleti szerződés alapján meg kell állapítani a bérlő által átadásra kerülő termény – áfát is magában foglaló – piaci értékét. Ez lesz a magánszemélyt megillető haszonbér összege, a magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevétele, amelynek egésze – az Szja-tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján – külön adózó jövedelem, amelynek bruttó összegét a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a bérbe vevő társaságnak – a feles bérleti szerződés alapján – elszámolnia, és kötelezettségként a magánszeméllyel szemben kimutatnia (T 559 – K 479). A kifizető, a bérbe vevő társaság az Szja-tv. 46. §-a (3) bekezdése alapján megállapítja a magánszemélyt terhelő adóelőleget, akkor is, ha a bevételből történő levonásra nincs lehetőség (azt a magánszemélynek kell befizetnie). Az adóelőleg megállapítása során adóalapként a jövedelem 78%-át kell számításba venni, mert a 78%-os adóalap alapján 27% egészségügyi hozzájárulást is le kell vonnia, illetve fizetnie a magánszemélynek.A bérlő társaságnak a feles bérleti szerződés alapján átadásra kerülő terményt piaci értéken, az áfa felszámításával számláznia kell a magánszemély bérbeadó felé (T 311 – K 91-92, 467), és a közvetlen önköltséget kivezetni (T 81-83 – K 591). Ezt követően a magánszeméllyel szembeni követelés összevezethető a magánszeméllyel szembeni kötelezettséggel (T 479 – K 311). A magánszemély a megkapott terményt csak akkor tudja értékesíteni, ha egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezik, és bejelentkezik az Áfa-tv. hatálya alá, az értékesítést pedig számlázza az áfa felszámításával, az – áfa nélküli – ellenértéket vállalkozói bevételként (a megkapott termény – áfa nélküli – értékét pedig a tevékenység érdekében felmerült kiadásként, az eladott áruk beszerzési értékeként) mutatja ki.Az adott esetben a természetes személy nem minősíthető mezőgazdasági őstermelőnek, mivel a termőföld bérbeadását sem az Szja-tv., sem az Áfa-tv. […]