Beruházáshoz előleg vagy kölcsön


Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. augusztus 30-án (390. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7684

[…] vállalkozó megsegítése, az átmeneti pénzhiány pótlása. A kérdés szerinti esetben egyértelmű, hogy a megrendelő pénzeszköze a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzését, a munkavégzés díját finanszírozza. Ha nem előlegként kezeljük, ami adóköteles, akkor az adóhatóság is megkifogásolhatja az ügyletet.Itt jegyezzük meg, építési-szerelési munkák esetében nem beszélhetünk bérmunkadíjról, legfeljebb építési-szerelési munkát végző alvállalkozókról, akiknek (amelyeknek) az általuk elvégzett munkát – a velük kötött szerződésnek megfelelően – számlázniuk kell.A kérdés időszaki elszámolások alapján kiállított számlákról szól. A beruházást megvalósító építési-szerelési munka azonban nem feleltethető meg az Áfa-tv. 58. §-ában foglaltaknak, azaz elképzelhetetlen az időszaki elszámolás. A Ptk. hivatkozott előírásai alapján a kivitelező vagy a beruházás teljes megvalósításakor (tehát az építési-szerelési munka befejezésekor) számláz, vagy a szerződésben rögzített részteljesítések alkalmával, de a részteljesítés is ténylegesen elvégzett munkát jelent. (A vállalkozási díj a szerződés teljesítésekor esedékes.) Így az építési-szerelési tevékenység – mint szolgáltatásnyújtás – ellenértékét lehetetlen meghatározott időszakokra megállapítani. (Ez nem zárja ki azt, ha a szerződésben azt rögzítik, hogy 30 naponként számlázzon a kivitelező, de a havonként számlázott ellenérték nem lehet előre meghatározott, és állandóan azonos összeg! A havonként történő számlázással nem teljesülnek az időszaki elszámolás követelményei, különösen akkor nem, ha a kérdező cég még akkor is számláz, ha a beruházási munkát már régen befejezte.)A kapott előleg kompenzálása az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák ellenértékéből 36 hónap alatt értelmezhetetlen. Miért 36 hónap? Addig tart a kivitelezés? És mi van az előleget meghaladó ellenértékkel? Ezt a megrendelő a 36 hónap után fizeti meg? Amikor már a kivitelezés befejeződött, vagy a kompenzáláson túlmenően minden egyes számlánál az ellenérték egy részét (a kompenzált összeget meghaladó részét) a megrendelő fizeti? Ezekre a kérdésekre csak a kérdező tud válaszolni, ha egyértelműen körülhatároltak a gazdasági események.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési és szerelési munka fordítottan adózik, a kapcsolódó előleg is. A kérdés szerinti beruházásról is feltételezhető, hogy fordítottan adózik, az áfát a szolgáltatást igénybe vevő, a megrendelő fizeti. A kapott előleget így áfafizetési kötelezettség nem terheli. A kapott kölcsönnel viszont a társasági adó alapja megállapításakor esetleg, mint az adózás előtti eredményt növelő tétellel, számolni kell [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja].A számviteli […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.