Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Válasz (részlet): […]használatba adás díja!)Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak a törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után (jelen esetben az 5. év végét követően) kerül át a vállalkozóhoz. A kérdés szerinti mezőgazdasági munkagép esetében is ez az előírás alkalmazandó, amiből az következik, hogy az ügyfél vagy bérbe adja az általa lízingelt eszközt (és bérleti díjat számláz), vagy továbblízingeli az általa lízingelt munkagépet (az eredeti lízingbeadó tud arról, hogy az ügyfél által lízingelt munkagépet az ügyfél vevője fogja használni), a nyílt végű pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli előírások szerint. (Bérbeadás esetén a tulajdonjog átszállásához az ügyfélnek a munkagépet nulla értéken is számláznia kell, nyílt végű pénzügyi lízing esetében számlázás a lízingidőszak elején van, a lízingidőszak leteltével lényegében automatikusan átmegy a tulajdonjog a gazdához.)A válaszadó véleménye szerint a jogszabályi előírásokkal jobban összhangban van az a megoldás, ha az ügyfél a mezőgazdasági munkagépet tovább lízingeli. Az eredeti lízingbeadóval kötött szerződést módosítani nem szükséges. Az ügyfél a lízingbeadó számlája alapján kamatot számol el, és törlesztést fizet, csökken a lízingbe vett eszközzel kapcsolatos kötelezettsége, és természetesen terv szerinti értékcsökkenést nem számolhat el, mivel a továbblízingelés miatt a munkagépet a könyveiből eladott áruk beszerzési értékeként ki kell vezetnie.Az ügyfél a továbblízingelés érdekében lízingszerződést köt a gazdával. A mezőgazdasági munkagép értékét a nyílt végű pénzügyi lízing szabályai mellett, áfa nélkül az ügyfél számlázza a gazda felé, a nem magánszemély gazda azt saját eszközei között állományba veszi, a számlázott értéket kötelezettségként mutatja ki, és terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az ügyfél szerződésben meghatározott időszakonként a lízingdíjról számlát bocsát ki, amely számla tartalmazza a kamatot áfa nélkül, áfával a törlesztőrészletet. A lízingdíjról kibocsátott számlát az ügyfél követelésként, a gazda kötelezettségként mutatja ki.Ez után lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek a teljesítésére, és az ahhoz kapcsolódóan rendezendő kérdésekre.A válaszban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy külön kell számlázni a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást (a bérleti díjat, illetve lízingdíjat). A termékértékesítésnek is, a szolgáltatásnyújtásnak is piaci értéken kell megtörténnie. A mezőgazdasági munkagép értéke a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének egyharmad része. Ha a mezőgazdasági munkagép tulajdonjogát a gazda a feltételek teljesítése esetén térítésmentesen kapja meg, akkor ezen munkagép bekerülési értéke valójában az ügylet során realizálódó engedmény összegének tekintendő. A keretszerződésben foglaltak másként nem értelmezhetők, másként nem felelnek meg sem az Szt., sem a Ptk., de még az Áfa-tv. előírásainak sem, az ügylettel kapcsolatos tisztánlátásról nem is beszélve.Annak érdekében, hogy egyik fél se kerüljön kellemetlen helyzetbe, tudomásul kell venni, hogy a keretszerződés szerinti teljesítés időszakában (az 5. év végét követően) a mezőgazdasági munkagép bekerülési értékének összegében az ügyfél engedményt ad, a gazda pedig engedményt kap. (Ha a számlázott tételek pénzügyi rendezése folyamatosan megtörtént, akkor[…]