Osztalékkövetelés engedményezése
Kérdés
Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. október 29-én (434. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8352
[…] engedményes helyébe lép. A kérdés szerinti esetben a magánszemély tulajdonos az engedményező, az engedményes pedig az a gazdasági társaság, amelyre az engedményezés történt. A kérdező társaságot ez annyiban érinti, hogy a magánszemély nevére kimutatott osztalék miatti kötelezettséget nem a magánszemély felé kell teljesíteni, hanem az engedményes társaság részére.A továbblépés előtt szólni kell arról, hogy milyen összegű az a követelés, amelyet a magánszemély engedményez? Nyilvánvalóan nem lehet az osztalékként a magánszemélyt megillető összeg teljes összege!Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel a nem pénzben megszerzett bevétel is, jelen esetben a forgalomképes, értékkel bíró dolog, az osztalék miatti követelés is. A bevétel megszerzésekor pedig a bevételt terhelő adókat le kell vonni, jelen esetben a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (osztalékfizetés került engedményezésre).A kérdés szerinti esetben ez azt jelenti, hogy a magánszemély tulajdonos az osztalékból származó bevételt az osztalék engedményezése időpontjában megszerezte, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót az osztalékot megállapító társaságnak meg kellett volna már 2019-ben állapítania, az osztalék bruttó összegéből levonnia, bevallania és befizetnie. Mivel ez – a kérdés szerint – nem történt meg, a következmények (késedelmi pótlék) az osztalékot megállapító társaságot terhelik.A leírtakból következően az osztalékot megállapító társaságnál csak az adók levonása utáni osztalékösszeg szerepelhet a kötelezettségek között, de nem a magánszeméllyel szemben, hanem az engedményes gazdasági társasággal szemben. Így az engedményezett követelést az engedményes társaság akkor érvényesíti, ha kéri az engedményezett követelés átutalását, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. október 29-én (434. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8352
[…] engedményes helyébe lép. A kérdés szerinti esetben a magánszemély tulajdonos az engedményező, az engedményes pedig az a gazdasági társaság, amelyre az engedményezés történt. A kérdező társaságot ez annyiban érinti, hogy a magánszemély nevére kimutatott osztalék miatti kötelezettséget nem a magánszemély felé kell teljesíteni, hanem az engedményes társaság részére.A továbblépés előtt szólni kell arról, hogy milyen összegű az a követelés, amelyet a magánszemély engedményez? Nyilvánvalóan nem lehet az osztalékként a magánszemélyt megillető összeg teljes összege!Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel a nem pénzben megszerzett bevétel is, jelen esetben a forgalomképes, értékkel bíró dolog, az osztalék miatti követelés is. A bevétel megszerzésekor pedig a bevételt terhelő adókat le kell vonni, jelen esetben a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (osztalékfizetés került engedményezésre).A kérdés szerinti esetben ez azt jelenti, hogy a magánszemély tulajdonos az osztalékból származó bevételt az osztalék engedményezése időpontjában megszerezte, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót az osztalékot megállapító társaságnak meg kellett volna már 2019-ben állapítania, az osztalék bruttó összegéből levonnia, bevallania és befizetnie. Mivel ez – a kérdés szerint – nem történt meg, a következmények (késedelmi pótlék) az osztalékot megállapító társaságot terhelik.A leírtakból következően az osztalékot megállapító társaságnál csak az adók levonása utáni osztalékösszeg szerepelhet a kötelezettségek között, de nem a magánszeméllyel szemben, hanem az engedményes gazdasági társasággal szemben. Így az engedményezett követelést az engedményes társaság akkor érvényesíti, ha kéri az engedményezett követelés átutalását, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
