Összeolvadásnál határidőn belül nem nyújtják be a vagyonmérleget
Kérdés
Három cég összeolvadásáról folytattak tárgyalást a tulajdonosaik 2024-ben. A 2024. 06. 30-ai fordulónappal elkészült vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálatot követően jóváhagyásra kerültek. A fenti dokumentumok alapján meghozták a cégek vezetői az összeolvadásról a döntést, melyben az összeolvadás dátumát 2024. 12. 31. napjában határozták meg. A számviteli törvény 136–144. §-a alapján az átalakuló társaságoknak az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságnál a végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt, illetve ugyanezen határidőn belül a számviteli törvény szerinti beszámolót közzé kell tenni az átalakulással megszűnő jogelőd társaság(ok)nak. Kérdésünk arra irányul, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a 90 napos határidőt nem tudják tartani, és az átalakulási végleges vagyonmérleget nem nyújtja be határidőben a vállalkozás? Azonosak a következmények a normál éves beszámolóleadási határidő elmulasztásával, vagy vannak speciális jogkövetkezmények ebben az esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. április 10-én (523. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9880
[…] előírása szerint az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és az átalakulás napja közötti időszak egy üzleti évnek minősül.]Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a letétbe helyezési, illetve a közzétételi kötelezettségének, és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, akkor a számviteli törvény 154. §-a (11) bekezdésének az előírása alapján harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 81. §-a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a törvényes állapot helyreállítása érdekében az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a vállalkozót, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A Ctv. szabályaiból következik, hogy a pénzbírságolás a végleges vagyonmérleg be nem nyújtása esetén is fennáll.Ezen túlmenően a számviteli törvény szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztására az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 227. §-a tartalmaz előírást, mely szerint az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. április 10-én (523. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9880
[…] előírása szerint az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és az átalakulás napja közötti időszak egy üzleti évnek minősül.]Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a letétbe helyezési, illetve a közzétételi kötelezettségének, és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, akkor a számviteli törvény 154. §-a (11) bekezdésének az előírása alapján harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 81. §-a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a törvényes állapot helyreállítása érdekében az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a vállalkozót, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A Ctv. szabályaiból következik, hogy a pénzbírságolás a végleges vagyonmérleg be nem nyújtása esetén is fennáll.Ezen túlmenően a számviteli törvény szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztására az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 227. §-a tartalmaz előírást, mely szerint az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
