320 talált cikk az adásvételi szerződés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném lakásszerzési kedvezmény felhasználásával kapcsolatosan! Abban az esetben, ha az adózó az értékesített lakásának a vételárát a jogszabályban meghatározott 60. hónap végén akként tudja felhasználni, hogy új építésű lakást vásárol, de a foglalón kívül – még el sem készült lakásról lévén szó – a fennmaradó vételár felhasználása halasztott fizetéssel történik, az adózó csak a megfizetett foglaló összege után tudja érvényesíteni a lakásszerzési kedvezményt? Van-e lehetősége az adózónak arra, hogy a fennmaradó, az előző lakása értékesítéséből származó jövedelme után is érvényesíthesse a lakásszerzési kedvezményt, ha az ingatlan-adásvételi szerződést a 60. hónapon belül a földhivatal érkeztette, és a társasház alapító okiratát is benyújtották a földhivatalba?

Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?

Kérdés: Kft.-nk a tartós tulajdonosi részesedésének felét adásvételi szerződés alapján a könyv szerinti értéknél lényegesen magasabb áron értékesítette decemberben, amelyet a vevő ki is egyenlített. A cégbíróságra a tulajdonosváltás nem került beadásra. Februárra úgy alakultak a dolgok, hogy a mérlegkészítés időpontjáig visszavásároljuk eredeti áron az üzletrészt. Helyesen könyveltem a 478. főkönyvi számlára?

Kérdés: Cégünk vásárolt az adásvételi szerződés szerint egy 515 m2 alapterületű ingatlant. Az eladó a számlán tárgyieszköz-értékesítést jelölt meg, egy értékesítési egységként. A telek és az épület értékét milyen szabály szerint kell meghatározni, mivel az a számlán külön-külön nem szerepel?

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?

Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?