174 cikk rendezése:
41. cikk / 174 Fejlesztési adókedvezmény
Kérdés: Társaságunk igénybe kívánja venni a kkv-knak biztosított ún. fejlesztési adókedvezményt. Az adókedvezmény egyik feltétele az, hogy vagy a bérköltséget kell meghatározott mértékben növelni, vagy pedig az átlagos dolgozói létszámot kell emelni legalább 25 fővel. Mi az utóbbit fogjuk alkalmazni. Viszont a létszámnövekedés hatására a kapcsolt vállalkozásokkal együtt feltehetőleg el fogjuk érni a még kkv-státuszt jelentő 250 főt, tehát ezt követően 2 év múlva el fog veszni a kkv-státuszunk. Ha elvész a kkv-státusz, azt követően már nem lehet igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt? Nemcsak a jövőre vonatkozóan, hanem visszamenőlegesen is elveszíti a vállalkozás a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságát?
42. cikk / 174 Szakképzési hozzájárulás a GYES és GYED alatt
Kérdés: A Számviteli Levelek 333. számában a 6790. számú kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a kérdező megküldte a NAV eredeti – általunk is hivatkozott kérdésére adott, időközben megérkezett – válaszlevelét. A válaszlevél szerint a szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése kizárólag a foglalkoztatás első két évében lehetséges.
43. cikk / 174 Szakképzési hozzájárulás a GYES és a GYED alatt
Kérdés:
Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a szakképzési hozzájárulást a GYES és a GYED folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatás két évének lejárata után a harmadik évben 100 ezer forintig, ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezménye 14,5%?
44. cikk / 174 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
45. cikk / 174 Ki nem vetett építményadó
Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
46. cikk / 174 Vásárolt ingatlan új ingatlan?
Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?
47. cikk / 174 Kis- és középvállalkozások adóalap-csökkentése
Kérdés: Mikrovállalkozásnak a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján érvényesíthető adókedvezményhez szükséges-e az ingatlanon végrehajtott értéknövelő felújítást, átalakítást az adóévben aktiválni, vagy az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az adóévben felmerült költséget a beruházásra könyvelték, de a használatbavétel áthúzódik a következő évre? Ugyanehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kapott a vállalkozás. Ennek összege módosítja-e az érvényesíthető adókedvezményt?
48. cikk / 174 Informatikai program fejlesztése
Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
49. cikk / 174 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
50. cikk / 174 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: A belföldi kft. határozatlan idejű irodabérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A magánszemély családi kedvezmény igénybevételére tesz nyilatkozatot az adóelőleget megállapító kifizetőnek három kiskorú gyermeke után. A kifizető számolhat-e a családi kedvezménnyel az adóelőleg megállapítása során, figyelemmel az Szja-tv. 46. §-ában foglaltakra? A bérleti jogviszony vonatkozásában nincs tiltó rendelkezés?
