Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz az, hogy sem az Áfa-tv. hivatkozott előírása, sem a számviteli törvényi szabályok a saját vállalkozásban végzett beruházás vonatkozásában nem változtak a Számviteli Levelek 246. száma megjelenése óta, így nem indokolt az 5067. kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetleges részjegyek névértéke arányában. Ehhez viszont meg kell állapítani a szövetkezet tulajdonában lévő eszközök piaci (áfát is magában foglaló) értékét. Ez nem a könyv szerinti értékük! A kérdés szerint a szövetkezetnek ingatlanai vannak, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...vannak olyan eszközei, amelyeket a tulajdonosok szívesen elfogadnak a nekik járó osztalék fejében, akkor azokat az eszközöket el kell adni áfával növelten a tulajdonosoknak, és az eladáshoz kapcsolódó követelést kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...T 552 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– a telefonszolgáltatás igazolt számlájának könyvelése (levonható áfa a törvény szerinti értékben): T 529, 466 – K 454, az adóköteles telefonszolgáltatás áfát is magában foglaló értéke: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...T 384 – K 4794.A társaság a fejlesztési támogatás szerinti eszközöket – a kapott előleg felhasználásával – 20.000 E Ft áfa nélküli összegben – beszerzi: T 161, 466 – K 454, T 454 – K 384, majd azokat 2017. október 1-jével rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: Meglepetéssel olvastuk a Számviteli Levelek 408. számában a 7966. kérdésre adott válaszukat a különbözeti áfa könyvelésére vonatkozóan. Az árrésre jutó áfát mi a T 91 – K 467 könyvelési tétellel könyveltük, hivatkozva az Szt. 72. §-ára és a Htv.-re. Ez utóbbi azért fontos, mert jelentősen befolyásolja az iparűzési adó alapját egy olyan tétel, ami – szerintünk – nem kellene, hogy adóalap legyen. Társasági adó szempontjából, ha elvárt adó alapján adózik, ott is jelentős eltérés lehet emiatt. Az Áfa-tv.-ben magát az elszámolási módszert írják le, de azt nem, hogy könyveléstechnikailag hogyan is kellene eljárni. Így marad az Szt. 72. §-a. Úgy gondoljuk, hogy az árrés miatt keletkezett áfa általunk használt kontírozása meg kell, hogy állja a helyét.
Részlet a válaszából: […] ...is az Szt. 72. §-ára hivatkozik, csak egy lényeges elemről feledkezik meg. Nevezetesen arról, hogy a viszonteladó nem csökkentheti az áfával az ellenértéket! Az értékesítési ár az ellenérték egésze, így azt kell árbevételként elszámolni. Az Szt. szerint viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Családi nap költségeinek elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság a cég telephelyén családi napot rendez dolgozóinak (sportvetélkedők, műsor, étel-ital fogyasztás). Hogyan kell a juttatások után adózni, illetve könyvelni a beérkező számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnek, akkor azt bérként kell adózni, de ha a kifizetés számla ellenében történik, akkor az igénybe vett szolgáltatás, amelynél az áfa nem vonható le, és része az egyes meghatározott juttatásnak.A családi nap rendezésével kapcsolatosan felmerülő, a céget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Online pénztárgép bizonylatainak könyvelése

Kérdés: Cégünk online pénztárgép használatára kötelezett. Minden nyitvatartási nap végén zárunk, hó végén a zárásokat összegyűjtve adjuk le a könyvelésbe a napi zárásokat, mely a bevétel alapját képezi. Ezen zárásokat Excel-táblázatba szedve (feltüntetve a zárások dátumát, sorszámát, áfakulcsonkénti összesítését) a könyvelés analitikát készít a leadott zárásokról. Kivitelezhető-e az, hogy a könyvelésben hó végén, egy bevételi pénztárbizonylaton rögzítjük az adott havi pénztárgépes forgalmat (és nem naponta), mögé rakva a zárásokat és az elkészített analitikát?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell.Online pénztárgép használata esetén is a gazdasági eseménynek legalább két eleme van: az egyik a bevételként, fizetendő áfaként elszámolandó összeg, a másik a készpénzbevétel (bankkártya használata esetén követelés a kártya kibocsátójával szemben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Egycélú utalvány beváltása

Kérdés: 2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál egyrészt az utalvány általános fogalmából, másrészt az egycélú utalvány meghatározásából kell kiindulni.Az Áfa-tv. 259. §-ának 24/A. pontja szerint:– az utalvány olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Ingatlan térítésmentes átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...követelések kivételével -, így az ingatlanok nyilvántartás szerinti értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített áfával növelt összegben, könyvelése:– a térítés nélkül átadott ingatlan elszámolt terv szerinti, illetve terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
1
51
52
53
321