Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján –, illetve amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...elengedésekor a magánszemélynek egyéb jövedelem címen keletkezik adókötelezettsége, a társaságnak pedig egészségügyi-hozzájárulás fizetési kötelezettsége áll fenn. Az elengedésről a magánszemélyt értesíteni kell, és a jövedelemről igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Természetbeni juttatás közhasznú alapítvány továbbképzésén

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e a közhasznú alapítvány, egyesület által továbbképzésen (politikai vándortábor, női képzés) adott étel, ital, kell-e valamilyen közterhet fizetni, ha a továbbképzés ingyenes, illetve ha a továbbképzés résztvevői jelképes összeget (100 Ft/fő) fizetnek?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadót (44 százalék) és – ha az ellátásban részesülő nem minősül biztosítottnak – az egészségügyi hozzájárulást (11 százalék), illetve a társadalombiztosítási járulékot (2002-ben 29 százalék) és a munkaadói járulékot (3 százalék), ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Ebből azonban nem következik, hogy a bérmunkadíjat anyagköltségként, vagy az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni.A kérdésben szereplő esetben a naptár-előállítás termelési folyamata elkezdődött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Átalakuláskor tőketartalékba helyezett összeg

Kérdés: Egy bt. 1999-ben átalakult kft.-vé. Nem forgalomképes vagyontárgya miatt tőketartalékot képez. Azóta törlesztette hitelét, sőt az eszközt is értékesítette. Milyen lehetőség van a tőketartaléknak az eredménytartalékba való visszavezetésére? (A társaság folyamatosan nyereséges.)
Részlet a válaszából: […] ...számított – értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.A kérdésben szereplő esetben a hivatkozott előírást kellett alkalmazni. Nem vették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékcsökkenés egyszeri elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség az értékcsökkenés egyszeri, év végi elszámolására, vagy kötelező azt negyedévente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt, az immateriális jószágot értékesítik (az értékesítéskor), térítés nélkül átadják (az átadáskor), nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba beviszik (az átadáskor), továbbá a hiány, a megsemmisülés, a feleslegessé válás megállapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki.A barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításához. Az is kell, hogy a bérlemény bérleti jogának értékesítéséhez a bérbeadó – előre – írásban hozzájárult, vagy a bérleti időszak végén a bérleti jog címén fizetett összeget vagy annak egy részét visszafizeti, s az a bérbeadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] ...és 44 százalék személyi jövedelemadó, – munkavállalóknak történő juttatás esetén – 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkaadói járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
332
333
334
358