Képzési rendszer nyilvántartása

Kérdés: Cégünk vásárol egy – személyes márkaépítés, marketing-tanácsadás és tréningprogram tárgyú – workshop jellegű képzési rendszert, amit részben cégen belül, saját célra használna, részben pedig a szerző engedélyével, ezzel egyidejűleg külső partnercégeknek értékesítene. A vásárolt workshoprendszer elsődlegesen a szellemi termékek között kerülne aktiválásra. Kérdés, hogy az elgondolás megfelel-e a számviteli alapelveknek, valamint az, hogy továbbértékesítés esetén milyen módon és milyen értékben történik az immateriális javak közül a készletek közé történő átvezetés?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítenék. Ez esetben a szellemi terméket a könyvekből nem lehet kivezetni (a saját használathoz arra szükség van!), a szerző hozzájárulásával arról másolatot kell készíteni, és azt kell értékesíteni mint szellemi terméket.A szóban forgó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] ...származik!)Ez az egyik gond. A másik, hogy a tulajdonost megillető osztaléknak csak a személyi jövedelemadóval és szociális hozzájárulási adóval csökkentett jóváhagyott osztalékot lehet tekinteni. A tulajdonos csak az adókkal csökkentett összeget veheti fel, viheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a 2020. évi mérleg középső oszlopában:–az eszközoldal B ForgóeszközökI/4. Késztermékek sorában negatív előjellel a 251 (2019),I/5. Áruk sorában negatív előjellel a 261 (2019), a 271 (2019) főkönyvi számlákon szereplő összeg szerepel;II/1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...amely után 15% személyi jövedelemadót, és jelenleg a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján 15,5 szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az eurókölcsön euróban meghatározott kamatát a magánszemélyek megfizették, és ez dokumentált, vagy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közös vezetés vagy jelentős tulajdoni részesedés

Kérdés: Kft.-nk egy másik társasággal együtt alapított egy "Befektetési Kft."-t. Tulajdoni hányadunk és szavazati jogunk is 50-50%. Sem a társasági szerződésben, sem más megállapodásban nincs rögzítve egyik tulajdonos részére sem döntő irányítást, ellenőrzés-gyakorlást biztosító jog, nincs köztünk közvetlenül és közvetve sem tulajdonosi kapcsolat. A szavazati jogok alapján (50-50%) jogosult mindegyik tulajdonos a Befektetési Kft.-ben a vezető tisztségviselői megválasztására és visszahívására. Az Szt. 3. § (2) bekezdése alapján a jelentős tulajdoni részesedések közé soroltuk be a befektetést. A másik tulajdonos társaság a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedések között mutatja ki ugyanezt a részesedést. Véleményünk szerint az 50-50% tulajdoni hányad és szavazati jog alapján a tulajdonostársak közösen irányítják a vállalkozást. Ebben a témában megjelent válaszaikat is figyelembe vettük a besorolásnál:
–két vállalkozás a tulajdonos, egyik sem minősül anyavállalatnak;
–egyik tulajdonosnak sincs az Szt. 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a; b; c; d pontja szerinti jogosultsága.
Melyik besorolás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos, amely rendelkezik a jogok jelentős részével, és az a tulajdonos, amelyik a jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, hozzájárul a másik tulajdonosnak a vállalkozással kapcsolatos tevékenységéhez, mert annak a tulajdoni hányadát ki tudja egészíteni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Gépbeszerzésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatás visszafizetése

Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, a gondolatmenet alapvetően helyes, feltéve, hogy a pályázati kiírásban foglaltak szerint jártak el, a kiíró, a támogató részére a pályázati kiírásban foglaltakat alátámasztó elszámolást nyújtottak be és fogadtak el. Feltétel természetesen az is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...ellenében, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Vételár megbontása telekre, épületre

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a számviteli előírások szerint az ingatlan nem minősül önálló eszköznek, az ingatlan az eszközök egy csoportját jelöli. A kérdés szerinti esetben a földterület (telek), illetve a felépítmény (épület) különálló tárgyi eszközök, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címke:

Háziorvosok támogatása

Kérdés: A háziorvosok különböző jogcímeken kapnak NEAK-finanszírozást. A rezsitámogatást be kell számítani az árbevételek közé, vagy költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatásként kell elszámolni? Azért van kiemelt jelentősége a kérdésnek, hogy ez az összeg képez-e iparűzésiadó-alapot vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A közüzemi szolgáltatók számláiban kimutatott rezsitámogatás valójában az adott szolgáltatást igénybe vevőnél nem támogatás, hanem az igénybe vett szolgáltatás eladási árából adott engedmény. Ebből következően a rezsitámogatással csökkentett, áfa nélküli díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele

Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdés b) pont szerint az adóalap meghatározásakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
54
55
56
361