3607 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése esetén – egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.

Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?

Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?