Találati lista:
1. cikk / 535 Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné
Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
2. cikk / 535 Saját rezsis beruházás értelmezése
Kérdés: Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.
3. cikk / 535 Saját vállalkozásban végzett beruházás anyagköltsége
Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?
4. cikk / 535 Építési telekhez nem kapcsolódó hitel kamata
Kérdés: A kft. építési telek vásárlása céljából hitelt vesz fel. A hitelszerződésben a hitel célja: „az ügyfél átmeneti likviditási problémáinak kezelése”, tehát szabad felhasználású hitel. A hitel összegéből és a folyósítás időpontjából viszont egyértelműen látszik, hogy a hitel erre a beruházásra lett fordítva. A telek bekerülési értékének részét képezi-e ebben az esetben az aktiválásig felmerült kamat, hitelbírálati díj, bankgarancia díja?
5. cikk / 535 Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
6. cikk / 535 Társaságtól megváló taggal történő elszámolás
Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
7. cikk / 535 Digitalizált tervdokumentáció készítése
Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
8. cikk / 535 Elektronikusnyugta-koncepció lényege
Kérdés: Több helyen lehetett olvasni, hogy 2025. július 1-jétől már elektronikus nyugtát is lehet adni, illetve e-pénztárgépet lehet használni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem merült fel: Mitől lesz egy nyugta elektronikus nyugta? Az e-pénztárgép mennyiben más, mint a jelenlegi online kasszák? Júliustól megszűnik a papíralapú nyugta? A korábbi pénztárgépeket le kell cserélni? Ha igen, meddig? Vannak már engedélyezett, új e-pénztárgépek, amiket meg lehet vásárolni?
9. cikk / 535 Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
10. cikk / 535 Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények
Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
