Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot kell – a Ptk. szerint – fizetnie. A kamat mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg, a megállapodásuknak megfelelő kamatmértéket azonban a kölcsönszerződésben rögzíteni kell.A kamat mértékének meghatározása során tekintettel kell lenni az Szja-tv. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás tulajdonihányad-átadással

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forint.A különbözet 800 ezer forint, amely összeg a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése gy) pontjának 1. pontja alapján csökkentheti – átmenetileg – az adózás előtti eredményét, mert a tulajdoni részesedést jelentő befektetés (kft.-üzletrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Osztalék utáni adót kiváltó adó könyvelése

Kérdés: A katára való áttérésnél osztalék utáni adót kiváltó adót kell – három év alatt egyenlő részletekben – fizetni. A 2012. évi zárásnál ezt hova kell könyvelni? És a mérlegbe hova kell beállítani? Az adózás előtti eredményből az első részletet a társasági adó mellett szintén le kell vonni, és úgy lesz mérleg szerinti eredmény? A másik kétévi kötelezettséget mivel szemben kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, a kérdező gondolatmenete nincs tekintettel arra, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adót mi alapján kell meghatározni, és valójában ki helyett kell a társaságnak fizetnie.A vonatkozó előírás szerint a mérlegben kimutatott eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Közhasznú nonprofit kft. kölcsöne

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot is, mint a piaci kamat. Így az alacsonyabb mértékű kamat akár nulla százalék is lehet, azaz nincs akadálya annak, hogy "A" kamatmentes kölcsönt nyújtson "B"-nek, természetesen kölcsönszerződéssel alátámasztottan.A kérdés szerint "A" és "B" a Tao-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címke:

SZÉP kártyával történő jutalmazás

Kérdés: Társaságunk minden negyedévben megjutalmazza a legjobb dolgozóit (ajándékutalvány formájában, vagy idei évtől SZÉP kártyára is feltöltethetik ezt az összeget). Ha a társaság általi béren kívüli juttatások értéke nem éri el az 500 ezer Ft értékhatárt, ezt a SZÉP kártyára feltöltött összeget lehet-e az Szja-tv. 71. §-a szerint szintén ekként kezelni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...hogy valójában bérjövedelemben részesítették a dolgozót. Tehát ilyen esetben fennáll a munkaviszonyos jövedelemmé történő átminősítés esete.Egyébként, ha nem erről van szó, hanem negyed­évente biztosítják béren kívüli juttatásként minden dolgozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű tárgyi eszközök átminősítése

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően a válasznál abból kell kiindulni, hogy a társaság jogszerűen járt el akkor, amikor a számviteli politikájában 30 ezer forintban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. A számviteli törvény jellemzően nem ad arra lehetőséget, hogy a jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Közhasznú szervezet kedvezményei a Tao-tv.-ben

Kérdés: A 2011. évi CLXXV. tv. (Civil-tv.) 75. §-ának (5) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve ki­emelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház, kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?
Részlet a válaszából: […] ...mivel ezen átmeneti előírás azzal a megkötéssel biztosítja a megszerzett kedvezmények igénybevételét, hogy az ilyen szervezet jogállása közhasznú. Az átmeneti előírás tehát azt jelenti, hogy – a beszámoló letétbe helyezése esetén – a szervezetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
Részlet a válaszából: […] ...a cég bankszámlájára történő befizetését;– a dátumot és az aláírást stb.Az e-mailen történő elszámolás elfogadása csak átmenetileg lehetséges, nem helyettesítheti a bankkártya használatára jogosult aláírásával ellátott, fentiek szerinti elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A végelszámoló a cégtörvény 107. §-a alapján a végelszámolási nyitómérleg (nyitóleltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Víziközmű eszközei

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...legalább kutanként, az ivóvízszállításnál meg kell különböztetni a vezetékeket (ezen belül a vezeték anyaga, a vezeték átmérője, teljesítőképessége stb. alapján), a vezetékbe épített elzáró, nyomásmérő stb. berendezéseket és így tovább....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:
1
26
27
28
55