Terhelési értesítő alapján fizetés harmadik félnek

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint valójában a kérdező cég átvállalta az "A" cég "B" céggel szembeni tartozásait, ellentételezés nélkül. A tartozás (kötelezettség) átvállalását szerződéssel (megállapodással) kellett volna alátámasztani. Jelen esetben azonban a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján egyértelmű a válasz: a közvetített szolgáltatásként számlázott extra munkálatok költsége nem tekinthető bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak (nem felel meg a beruházás fogalmának), azt a bérlő társaság a bérbeadótól átvállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Gépkocsi hitelátvállalással történő értékesítése

Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben ellenérték ellenében történő tartozásátvállalásról van szó. Ez esetben a gépkocsit – a bank hozzájárulásával – eladó a gépkocsi értékesítését az értékesítés általános szabályai szerint számolja el. Aszámlázott érték könyvelése:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében vagy anélkül

Kérdés: "A" cég megrendel "B" cégtől egy építési munkát 30 millió Ft értékben. "B" cég alvállalkozót bíz meg a munka egy részének elvégzésével ("C" cég) 20 millió Ft értékben. "B" és "C" cég közötti vita miatt "A" cég átvállalja "B" cég tartozását "C" cég felé. Háromoldalú megállapodás születik, amelyben "C" cég hozzájárul a kötelezetti cseréhez. A megállapodásban az áll, hogy ez egy ellenértékes tartozásátvállalás akként, hogy a "B" cég az "A" cég felé kiállított 30 millió Ft értékű számlájából átvállalt tartozás (20 millió Ft) beszámításra kerül. Felmerülhet-e áfafizetés bármelyik félnél? Helyes-e az alábbi kontírozás "B" cégnél? Tartozásátvállalás: T 454 ("C") – K 454 ("A") 20 millió Ft, beszámítás: T 311 ("A") – K 454 ("C")?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz, hogy nem helyes a kontírozás "B" cégnél! De nem elég csak "B" cégnél könyvelni:"A" cégnél, mivel ellenérték fejében történt a tartozásátvállalás, magát a tartozásátvállalást könyvelni nem kell (a "B" és "C" cégnél sem), amit könyvelni kell:–a "C"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Kamarai hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvviteli elszámolásban hová könyveljük a kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem jelölte meg a kérdező, hogy konkrétan milyen kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulás könyvelésére gondolt. Jellemzően ugyanis a gyakorlatban kétféle kamarai hozzájárulásról, kamarai tagdíjról van szó.A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Ingatlanértékesítés kötelezettségátvállalással

Kérdés: A társaság a tulajdonában álló ingatlanját értékesíti oly módon, hogy a vevő az ellenérték megfizetését a társaság kötelezettségének átvállalásával rendezi. Így az ingatlan új tulajdonosa rendezi a kötelezettséget annak jogosultja felé. Létezhet-e a Ptk. szerint ilyen megállapodás, illetve jól gondoljuk-e a könyvelendő tételt? Ez esetben az ingatlanértékesítésen realizálódik eredmény, nem pedig kötelezettség elengedése címen (hisz a kötelezettséget nem ingyen vállalják át)? Az ingatlan nettó értéke: 20 egység, ellenértéke: 100 egység; az átvállalt kötelezettség 100 egység. T 3 vevő – K 96 egyéb bevétel 100 egység; T 86 egyéb ráfordítás – K 12 ingatlan: 20 egység; T 4 kötelezettség – K 3 vevő: 100 egység.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:203. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállalóval) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak pontosítása: a zrt. – a megállapodásnak megfelelően – nem átvállalta a hitelt, hanem csak azt, hogy a banknak megfizeti, valójában a kft.-nek megelőlegezi azt. A zrt. által átvállalt banki hitel valójában azt jelenti, hogy a kft.-nek a hitelt nem a bank...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Elhunyt munkavállaló hiteltartozása

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Az árván maradt gyerekek részére a temetési segélyen túl a munkavállalónk által felvett hiteltartozás törlesztéséhez a munkáltató cég is hozzájárult. Ez utóbbi támogatás is kifizethető temetési segélyként? Elszámolható a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként? Számvitelileg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A segély általános jellemzője az, hogy a bevétellel nem fedezett, általában rendkívüli eseményhez, körülményhez kapcsolódóan felmerült tényleges – jellemzően jogszabályban nevesített – költségekre nyújtson pénzügyi fedezetet. Ilyen a temetési segély is.Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] A tartozásátvállalás szabályait a Ptk. 6:203.-6:207. §-ai tartalmazzák. A tartozásátvállalás lényege: a kötelezett (az, aki tartozik) és a jogosult (a szállító, a szolgáltató, a hitelt, a kölcsönt nyújtó, az adóhatóság stb.) megállapodik egy harmadik személlyel (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése

Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a rövid válasz az, hogy addig kell a számlákat a kft.-nek befogadnia, könyvelnie, ameddig a kft. a számlázott terméket ténylegesen átveszi, illetve ameddig a kft. a szolgáltatásokat igénybe veszi. Ha a kft. a fenntartott intézményeket átadta, az átadást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
1
2
3
9