Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásához a kiindulópont az Szja-tv.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkáltató kölcsönt nyújtott a munkavállalójának pénzintézeten keresztül. Az adott esetben is a kölcsönt részletekben vagy egy összegben vissza kell fizetni. A törlesztésekkel csökkentett összeg, 3 728 400 forint került elengedésre.A kölcsön összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] A 2016-tól hatályos új előírások szerint a számviteli politikában azt is rögzíteni kell, hogy a vállalkozó a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából mit tekint kivételes nagyságú és előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak, amelyek összegeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Egyéni cég által átvállalt kötelezettség

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az egyéni vállalkozó nem, az egyéni cég helyesen járt el.Az Szja-tv. 49/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéni cégnek leltár alapján átadott vásárolt készletek alapítói okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Praxisjog elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 340. számában a 6902. kérdésben feltett kérdésekre ugyan válaszoltak, de arra nem adtak választ, hogy a 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus 1-jével miért egészült ki a (9a) bekezdéssel?
Részlet a válaszából: […] Rövid válasz, ez a konkrét kérdésekből nem következett.Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-ának 2015. augusztus 1-jétől hatályos (9a) bekezdése szerint az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén

Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelemben idéztük, mert az sokrétű témát felölel, és a jogszabályi háttér ismeretében a magánszemély jövedelmére vonatkozó, első olvasásra adódó elképzelés is a visszájára fordul.Az Szja-tv. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Magánszemélynek ajándékozott követelés, értékpapír

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes "a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték". Ha egy magánszemély egyenes ági rokonának üzletrészt vagy követelést ajándékoz, adómentes-e az ajándékozás?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadó szempontjából a kérdés megválaszolásához elsődlegesen a vagyoni érték Szja-tv. szerinti fogalmát kell megnézni.Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Jóváíró számla

Kérdés: Hogyan lehet szabályosan jóváíró számlát kiállítani? Egy bizonyos tevékenységet átvettünk egy másik cégtől (továbbiakban: LS) szerződés alapján. Nem a céget vettük meg, csak mi folytatjuk azt a bizonyos tevékenységet, minden hasznával és kötelezettségével együtt. Mi leszünk a "SZOLGÁLTATÓ". Az LS kiállított egy számlát, amelyről a szerződés aláírása után, annak alapján már nekünk, a "SZOLGÁLTATÓ"-nak kellene egy tételre jóváírást adni. Megtehetjük ezt? Köthetünk-e erre az ügyletre tartozásátvállalási szerződést? Vagy az a jobb megoldás, ha a tételt a vevő számlázza a "SZOLGÁLTATÓ"-nak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy – a kérdésben szereplő információ alapján – egyik megoldás sem jó, egyik megoldás sem tekinthető jogszerűnek.A választ azzal kezdjük, hogy sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a jóváíró számlát. A kérdésből nem derül ki, hogy az LS miről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 26. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell a barterüzlet értelmezését.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdése szerinti előírásból az következik, hogy a barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
1
2
3
9