47 talált cikk a becslés kifejezésre

Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?

Kérdés: Cégünk 2024-ben a globális minimumadó alanya volt, de a vállalatcsoport központiadó-csoportjától azt az információt kapta, hogy átmeneti mentesség miatt nem lesz fizetendő elismert belföldi kiegészítő adója, így a 2024. évi beszámolóban minimumadó-ráfordítás nem került kimutatásra. A 2025. novemberi előlegbevallási kötelezettség során a fentiektől eltérő információ érkezett, így a bevallásban a központ által küldött összeg került szerepeltetésre és megfizetésre. A központ az aktuális, rendelkezésre álló adatok alapján készítette el az előlegkalkulációt, de a véglegesítés során esetlegesen még módosulhat az összeg. A számviteli törvény 44. § (9) a 2025. évre már alkalmazható módon előírja, hogy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben. Fenti előírásra is tekintettel kérjük szíves véleményüket, hogy a 2024. évi becsült kötelezettséget illetően, a 2025. évi beszámolóban hogyan indokolt eljárni:
a) A 2024. évi nulla összegű becslést indokolt módosítani, és az előlegként is bevallott összeget (mint legjobb becslés) a 2025. évi beszámolóban a passzív időbeli elhatárolással szemben adóráfordításként ki kell mutatni.
b) A 2024. évi nulla összegű elhatárolást nem indokolt módosítani a 2025. évi beszámolóban (nem indokolt, hogy a 2025. évi eredményt terhelje), hanem a különbözet az eredeti becslés és a végleges kalkuláció között a 2026. évben fog realizálódni az eredményben, amikor a 2024. évi bevallás beadásra kerül.
További kérdésünk, hogy a minimumadó várható összege becslésének tekintetében beszélhetünk-e és milyen esetben számviteli hibáról, például indokolt lehet-e mérlegelni a gondos versus nem kellően megalapozott becslési eljárás fennállásának lehetőségét, és utóbbi esetben a különbözetet (becslés és bevallott összeg közötti) hibaként számításba venni, és annak megfelelően kezelni?

Kérdés: Egy zárt körű részvénytársaság biztosítási alkuszi tevékenységet végez. Az árbevétele nem érte el a 300 millió forintot egyik megelőző évben sem. Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Kérdés: Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Kérdés: A villanyszolgáltató partnerünk az új szerződés értelmében előző év alapján becsült fogyasztás szerint számláz, például decemberben januárra számlázott egy becsült összeget, és januárban február hónapra vonatkozóan. A tőle kapott tájékoztató alapján ezek "előre fizetendő részszámlák", és majd a tényleges fogyasztás alapján "utólag kiadott részszámlát" fognak kiállítani. Ezeket a számlákat költségként kell elszámolni, annak ellenére, hogy becsült adatok alapján a vonatkozó időszak előtt lettek kiállítva, vagy előlegnek minősülnek a tartalmuk alapján, mivel a szolgáltatás teljesítése még nem valósult meg?

Kérdés: A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?