Záloghitelezés különadója

Kérdés: A pénzügyi szervezetek különadójának alanyai – többek között – a pénzügyi vállalkozások. Ügyfeleim között van egy kft., amelynek a különadó-alanyisága a kérdéses. A kft. TEÁOR-száma 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A kft. megállapodást kötött egy takarékszövetkezettel záloghitelezési tevékenység ellátására, amely tevékenység ellátásáért a kft. a takarékszövetkezettől jutalékot kap. A kft. a tevékenységet a takarékszövetkezet nevében és javára látja el. A záloghitelezés során a zálogfiók tevékenysége – többek között -: értékbecslés, zálogkölcsön nyújtása nemesfémből ékszerekre, műszaki cikkekre, zálogtárgyak őrzése, raktározása, megóvása, a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésével kapcsolatos eljárás stb. A fentiek alapján a kft. pénzügyi vállalkozásként a külön­adó alanyának minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a (4) bekezdésének 3/a. pontjaalapján a különadó alapja a pénzügyi vállalkozásnál a kamateredmény, valamint adíj- és jutalékeredmény.A különadótörvény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Ingatlannal rendelkező társaság

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát a Tao-tv. 4.§-ának 8/a) pontja határozza meg. E szerint ilyennek minősül egy adózó, ha1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagykülföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Értékcsökkenési leírás alapja bérbeadásnál

Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] AzSzja-tv. 11. számú mellékletének II. fejezete tartalmazza az értékcsökkenésileírás szabályait. Ezen rész 2/c. pontja alapján az értékcsökkenési leírásalapja a tárgyi eszköz beszerzési ára. A tárgyi eszköz beszerzéséhezegyedileg kapcsolódó járulékos kiadás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Becsléssel megállapított eva és áfa

Kérdés: Evás kft.-ként működtünk 2008-2009-ben, mint utólag kiderült – az APEH megállapítása szerint – jogtalanul. Emiatt a fenti időszakra az APEH az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján becsléssel állapítja meg az adót. A becslési eljáráshoz bekérték a társaság összes bizonylatát, és ezek alapján állapították meg a társaságiadó- és az áfakötelezettségünket. A becslés során teljeskörűen elfogadták a beadott bizonylatokat, és kizárólag azok alapján állapították meg az adókötelezettségeket, és közölték, hogy hiába vannak meg a szabályos bejövő számláink, azok áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni, hivatkoztak az Eva-tv. 22. §-ának (6) bekezdésére. Jogos az APEH álláspontja? Véleményem szerint ez a kitétel csak arra vonatkozik, amikor az adóhatóság a becslés során – számla hiányában – becsüli a költségeket is.
Részlet a válaszából: […] ...Art. 108-110. §-ai tartalmazzák – részletesen – azokat azelőírásokat, amelyek egyrészt a becslés alkalmazására, módszerére, másrészt azadózó magatartására vonatkoznak. Ezen előírásokra utal az Eva-tv. 22. §-ának(4) bekezdése is.A kettős könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...érintheti.Az is előfordulhat, hogy az adóhatóság a bt. könyvekbenkimutatott árbevételét túlzottan alacsony értékűnek minősíti, becsléssel annálnagyobb árbevételt állapít meg, és a különbözet után az áfát megfizetteti. Ezesetben az áfahiányt 2008. évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Becsült árbevétel és a tagok jövedelme

Kérdés: Gazdasági társaságok adóellenőrzésekor a becsült árbevétel összegét milyen jogcímen kell a személyesen közreműködő tag(ok) Szja-tv. szerinti jövedelmeként figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […]

Ha egy gazdasági társaságnál adóellenőrzés során az árbevétel becslésére kerül sor, akkor a becsült árbevétel összege nem képezi a személyesen közreműködő tag(ok) Szja-tv. szerinti jövedelmét.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Könyvelői feladatok átvétele

Kérdés: Átvettem egy 2003 óta működő cég könyvelését. A tulajdonos az előző könyvelőtől nem hivatalos formában vette át az anyagokat. A különböző évek főkönyvi kartonjai, analitikái, bizonylatai, bevallásai, beszámolói hiányosak. A 2007. évi beszámolót nem lehet elkészíteni, mivel a 2006. évi beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat, analitika is hiányzik. A tulajdonos szerint az előző könyvelő a hiányzó dokumentumokat már nem fogja átadni. Mit csináljak? Javasoltam, hogy írásban szólítsuk fel a hiányzó anyagok átadására. Ha mégsem kapunk, akkor jegyzőkönyv felvételével és a meglévő adatok alapján nyitjuk meg a könyvviteli nyilvántartásokat és készítjük el a beszámolót. Az adóbevallásokat a rendelkezésre álló tárgyévi adatok alapján készítettem el.
Részlet a válaszából: […] ...alapján kellaz adatokat könyvelni, illetve az esetleg könyvelt adatokat azeredményszámlákkal szemben korrigálni. Előfordulhat az is, hogy a becsléseszközét is a hiányzó bizonylatok pótlására alkalmazni kell. A bizonylatok nélküli (az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Piaci értéken értékelés

Kérdés: Társaságunk élni kíván a könyveiben szereplő ingatlan piaci értéken történő értékelésével. Az ingatlan hivatalos értékbecslését 2007. december hónapban kellett volna elvégezni, vagy megtehetjük ezt a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] ...értékként azegyedi eszköz (az ingatlan) mérlegkészítéskori piaci értékét kell számításbavenni. Ehhez az ingatlan hivatalos értékbecslését a mérlegkészítés időpontjáravonatkozóan kell a piaci érték alátámasztásaként elkészíteni, és akkorszerepeltethető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Tulajdoni hányad átadása

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
Részlet a válaszából: […] Bonyolultnak tűnik a kérdés, megpróbálunk rá egyszerűenválaszolni. A válasz előtt azonban utalni kell a kérdés hiányosságára, azingatlan tulajdonjogának megosztása után továbbra is hatályban marad a bérletiszerződés, változatlan bérleti díjjal? Vagy megszűnik az? A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...számosbizonytalansági tényező hat. A várhatóan megtérülő összeg, és ebből következőenaz elszámolható értékvesztés összege becslés eredménye, amelynek helyességecsak a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk összefüggésébenvizsgálható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.