1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételével kapcsolatban kérdés, hogy korábban még használatba nem vett szellemi termék beszerzése esetén az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez vizsgálandó-e, hogy a szellemi termék a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy ezt "csak" az ingatlanok és műszaki berendezésesek esetén kell vizsgálni? Konkrétan a cég gyártással foglalkozik, és kb. 25 millió forintért vásárolt (speciálisan számára készített) elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszert, mely nem a gyártást irányítja, hanem anyag, saját termelésű készlet, vásárolt készlet készletnyilvántartását, készlet gyártásba történő kiadása, a késztermék bevételezése, vevőrendelések kezelése, számlázás stb. Igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény minden szoftverre?

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?

Kérdés: A kft.-nek halastava van, amelybe 5-6 halfajta van telepítve. A vendégek horgászjegy ellenében pecáznak. Hogyan kell könyvelni a halak beszerzését, a fenntartásukkal kapcsolatosan felmerülő költségeket, súlygyarapodásukat? A kft. kizárólag az 5. számlaosztályban könyvel. Év végén technikailag hogyan kell helyesen megállapítani a leltár értékét?

Kérdés: Az ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság használt lakóingatlant vásárolt magánszemélytől továbbértékesítés céljából. A lakással kapcsolatban havonta a társaság kifizeti a közüzemi díjakat és a közös költséget. Ezek a költségek a lakóingatlan bekerülési értékét képezik, vagy elszámolhatók a társaság folyó évi költségei között?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában lévő rendezvényházat üzemeltet. Pályázati úton nyert pénzből a kft. az épületen belül uszodát épít, amelyet szintén a kft. fog üzemeltetni. Mivel a rendezvényház az önkormányzat tulajdona, úgy gondoljuk, hogy az uszodát is a megvalósítása után térítésmentesen át kell adni az önkormányzatnak. Helyesen gondoljuk? A beruházás áfája levonható? Az átadáskor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Mindez milyen hatással van a társasági adóra?

Kérdés: Cégünk aranyékszer-kereskedelemmel foglalkozik. Több esetben a felvásárolt törtaranyat bérmunkáztatjuk, azaz új ékszereket készíttetünk belőlük. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos műveleteket könyvelni? Milyen áron kell/lehet az ilyen típusú árukat nyilvántartani?

Kérdés: A központosított közbeszerzés keretében beszerzett termékeket közbeszerzési díj terheli. A PM által közzétett tervezési útmutató alapján nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hova kell könyvelnünk ezen összegeket. A dologi kiadások között, az 59-es sornál találunk utalást arra, hogy a szolgáltatást terhelő közbeszerzési díjat itt kell tervezni és elszámolni. Valóban jó helyre könyvelünk, ha az 57. számlacsoportba könyveljük?

Kérdés: Cégünk eszközbeszerzését részben saját forrásból, részben pályázati forrásból finanszírozta. A pályázati támogatás halasztott bevételként szerepel a könyveinkben, visszavezetése a rendkívüli bevételek közé az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírása arányában történik. Teljesítményarányos leírási mód van az eszközöknél meghatározva. Van olyan év, amikor csökkent működés miatt alacsony az elszámolt értékcsökkenés, és van, amikor magas. Helyesen járunk-e el, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a teljesítményarányos értékcsökkenés alapján történik? Mi van, ha az értékcsökkenés alapján a támogatás 10 év alatt sem számolódik el bevételként? (Pályázat 5 év elteltével lezárásra kerül!) Mi van abban az esetben, ha az eszköznek még maradványértéke is van?

Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?