Tesztmotor áfája

Kérdés: Motorkereskedő kft. új tesztmotort vásárolt. A készletek között tartja nyilván. A beszerzéskor az áfát nem vonta le. Amikor értékesítem, az egyéb ráfordítások közé vezetem ki, az eladási árat pedig egyéb bevételként kell könyvelni? Az értékesítés áfamentes?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint nem vonható le a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított áfa. A tesztmotor akkor is motorkerékpár, ha azt a számviteli előírások szerint a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Lízingelt gépjármű a futamidő után

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a lízingbeadó is, a lízingbevevő is hiányos ismeretekkel rendelkezik a lízing futamideje végén követendő számviteli teendőkről.A személygépkocsi tulajdonjogát az egyik tulajdonos csak a lízingbeadótól szerezheti meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Gépjármű-felújítás értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság a nulla értékű gépjárművet (amelynek eredeti bekerülési értéke 6 millió forint) 4 millió forint értékben felújította. A felújítás ráaktiválása 2018. március 31-én megtörtént. Ezt követően a gépjármű bekerülési értéke 10 millió forint. A társaság a gépjárművet még 4 évig tervezi használni, és ezért a terv szerinti értékcsökkenési leírás éves összegét 1 millió forintban határozta meg. A Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírásnak a számvitelben kimutatott bekerülési érték (10 millió forint) vagy a ráaktivált érték (4 millió forint) az alapja?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2. számú melléklete szerint 20 százalékos leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök a járművek. Az 1. számú melléklet 3. pontja alapján az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére (az adott esetben a 10 millió forintra) vetítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról 2012. január 1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközöket csak az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben is ki kell mutatni? Mit jelent az egy összegben történő leírás? Át kell vezetni a beruházási számlán? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően kétféle gyakorlat van: az egyik szerint a tárgyi eszközök között aktiválni kell, az értékcsökkenés elszámolása után a könyvekben azonos összegű a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés (ellenkező előjellel). A másik szerint a rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Vámjogi képviselő és az importőr kapcsolata

Kérdés: Társaságunk közvetett vámjogi képviselőként végez szabadforgalomba-bocsátás vámkezeléseket importőr partnereink részére. A vámkezelés során a felmerült vámot a vámhatóság minden esetben részünkre, mint közvetett vámjogi képviselő részére, veti ki. A kivetett vámot bizonyos esetekben nem mi fizetjük meg, hanem a határozat alapján az importőr. Hogyan kell ezt a folyamatot dokumentálni? Jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a vám összegét kiszámlázzuk az importőrnek. Amikor az importőr fizeti a vámot, akkor a számlán feltüntetjük, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Úgy könyveljük, hogy a vámhatározat kézhezvételekor előírjuk kötelezettségként a Vámelszámolási technikai számlával szemben, és amikor a partner igazolja a pénzügyi teljesítést, akkor állítjuk ki a számlát a technikai számlával szemben, majd a vevőt és a Vámelszámolási számlát egymással szemben egyenlítjük ki. Helyes az, hogy számlát állítunk ki a vámról, vagy elég lenne egy számviteli bizonylat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jogszabályellenesen járnak el, mert sem az Szt., sem az Áfa-tv. szerint nem lehet a vámról számlát kiállítani, a vám sem terméknek, sem szolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető.A válasznál abból indokolt kiindulni, hogy a vám az importőrt terheli, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Vásárolt lejárt követelésekre befizetések

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelintézettől lejárt követeléseket vásárol. A követelést annak a vételárán az ügyfelekkel szemben követelésként, illetve az adóstól ténylegesen járó összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatja. Az engedményezett (eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel) követelés kamatozását tovább folytatja a tulajdonba kerülés után is. Ha erre a követelésre befizetés érkezik, mi a helyes elszámolási rend (a befizetés csak részlet, általa nem szűnik meg a tartozás): elszámolom a "saját időszak" alatt keletkezett kamatra (árbevételt eredményez), a vásárolt követelés bekerülési értékét csökkentem (árbevétel csak a bekerülési érték felett keletkezik)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak részben helytállóak, részben ellentétesek a jogszabályi előírásokkal.A vásárolt lejárt követeléseket azok vételárán a vásárolt és kapott követelések között kell kimutatni (a 365. számla alszámláin). A vásárolt lejárt követelésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] A ténylegesen el nem végzett, túlszámlázott, illetve fiktív számlával elszámolt munkák számlázott értéke nem növelheti a tárgyi eszköz bekerülési értékét, függetlenül attól, hogy a számlákat mikor könyvelték, az el nem végzett munkákat tartalmazó számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Gépcsere számlázása

Kérdés: Ügyfelünk 2016 januárjában gépet vásárolt tőlünk. A szavatossági időn (két éven) belül a gép sorozatosan meghibásodott. A vevő kérésére cseréltük, de a cseregép típusszáma, alvázszáma más, bár a két gép értéke megegyezik. A cseréről kell számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy kell számlát kiállítani, méghozzá kettőt, egyet a visszavételről, egyet pedig a cserébe adott gép eladásáról, még akkor is, ha a két gép értéke megegyezik. (Nem tűnik ki a kérdésből, hogy a jelenlegi értéke vagy az eredeti eladási ára egyezik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Mi minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak? A saját vállalkozásban végzett beruházás könyveléséről kérünk tájékoztatást!
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban végzett beruházás esetében – a klasszikus meghatározás szerint – a beruházás a beruházó saját vagy bérelt munkaeszközeivel, saját dolgozóival (munkavállalóival, tagjaival), a beruházó által beszerzett anyagok beépítésével, felhasználásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
1
41
42
43
183