1400 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: Fogorvosi és egyéb más (minimális) adóköteles tevékenységet folytató bt. az orvosi teendők ellátására a beltag saját családi házában az egyik helyiségből fogorvosi rendelőt alakított ki. Elszámolhatja-e ezeket a ráfordításokat, és ha igen, milyen formában? Mit jelent az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja ez esetben?

Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?

Kérdés: Használt gépekből kibontott különböző részegységeket szereztünk be, amelyeket a beruházási számlára könyveltünk. Ahhoz, hogy ezen gépek működőképesek legyenek, egyes alkotóelemeiket ki kellett cserélni, más elemeiket lakatosrészlegünk készítette el. A csereanyagokat és a gépek működéséhez szükséges egyéb elemek elkészítéséhez szükséges anyagokat anyagköltségként számoltuk el (a társaság készletnyilvántartást nem vezet), a lakatosrészlegben felmerült bért pedig bérköltségként. A leírtak szerint felhasznált anyagok költségét és a részleg kapcsolódó bérköltségét aktivált saját teljesítményként vegyük figyelembe a befejezetlen beruházások között? (A társaság az eredménykimutatást összköltségeljárással készíti.) A kérdésben leírt könyvelés helyes-e? A lekötött tartalék a befejezetlen beruházásra igénybe vehető-e? Aktiváláskor milyen érték alapján kell az áfát megfizetni?

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?

Kérdés: Egy betéti társaság egészségügyi alapellátás keretében házi gyermekorvosi tevékenységet folytat. A társaság személygépkocsit vásárol 2006. évben, amelyet kizárólag az egészségügyi tevékenységéhez használ. (A gépkocsi nélkül az alapellátási feladat nem lenne megoldható, hiszen a betegeket sok esetben a lakásukon lehet ellátni.) A bt. mikrovállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a társaság figyelembe veheti-e a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt a személygépkocsi beruházási értéke után? (A bt. cégautóadót nem fizet a személygépkocsi után, mivel az autót az egészségügyi alapellátáshoz használja kizárólagos jelleggel.)